300 évvel Antonio Vivaldi híres Négy évszak hegedűversenyei (1725) és kereken 150 éve Pjotr Csajkovszkij „Az évszakok” c. zongorakötete (1876) után egyszerre két világraszóló zenei alkotás születik, és indul európai körútra egy egységes műsor keretében.
Stefán Péter kárpátaljai származású zeneszerző "A magyar négy évszak", avagy "Az esztendő" című zongorakölteménye, előidézve a magyar zene hajdani keleti eredetét, lép párbeszédbe Wen Ziyang "A kínai négy évszak" című, hegedűre és kamarazenekarra írt ciklusával.
E történelmi pillanat különlegességét tovább fokozza, hogy a két szerző egymás munkájáról mit sem tudva, kísértetiesen hasonló megfogalmazásban és szemlélettel alkotta meg saját évszak-ciklusát.
Mindkét mű bővelkedik népzenei forrásokban és elemekben: a magyar kompozíció határokon túl Pozsonytól a Gyimesekig, a Sárköztől Máramarosig ível, míg a kínai ciklus a népművészet térképét Belső-Mongóliától Pekingen át egészen Tibetig járja be.
Stefán Péter a saját szerzeményéről ekként fogalmaz:
"Ebbe a műbe a természetből merítve leheltem életet, jelezve a nagyvilágnak, hogy a magyar lélek nem hajlandó elszakadni eredendő, természetes kötelékétől. Önmagunk múltjába tekintve az idő végtelen folyamát és a világ jövőképét is tisztábban láthatjuk",
hozzátéve:
"Manapság egy általános stilisztikai zűr, keveredés uralkodik az emberek fejében, illetve a zenei szakmán belül. Mi lenne, hogyha a minket érő hangzavart visszaváltanánk a jó öreg magyar dallamosságra? Milyen lenne az, ha megint a megnyugvást és a természet nyersen, vadon létrejött szépségét keresnénk magunk körül?
Az én esztendőm a berkek, erdők, tanok és folyók, és a mellettük boldoguló ember történetéről mesél.
Gondoljunk csak arra, hogy a valahai magyar világban ezek voltak a legszentebb értékeink. Aztán pedig a ló, a tűz; a büszke szabadság és a lángoló szerelem..."
Wen Ziyang ekként fogalmazott zenéjéről:
"Mindannyiunk életében megjelenik a négy évszak. Kína négy évszaka mesél az országunkról, az időről és önmagunkról. A mű innovatív módon a kínai holdnaptárat használja keretként, tizenkét különálló tételt hozva létre, amelyek az ókoriak által a tizenkét hónapra használt költői megnevezéseken alapulnak – a négy évszak kínai értelmezéseként."
A MAGYAR NÉGY ÉVSZAK tételei:
1. Tél. 2. Tavasz. 3. Nyár. 4. Ősz. 5. Utóirat.
A KÍNAI NÉGY ÉVSZAK szerkezete és a tételek eredeti címei:
Tavasz:
1. Kora tavasz – Mindennek ragyogó születése
2. Tavaszközép – Mámoros fűzek a tavaszi ködben
3. Szépséges tavasz – Ezernyi virág verseng a ragyogásért
Nyár
4. Selyemakác-előjáték – Nyár a sícsáháji tónál
5. Nyárközép – Nyáresti pásztornóta
6. Perzselő időszak – A nagy hőség
Ősz
7. Az üde ünnep – Őszi keringő
8. Aranyló ősz – Aratódal
9. Késő ősz – Elégia
Tél
10. Tiszta tél – Hűvős est
11. Zord tél – Magányos ragyogás
12. Az év alkonya – Újévi zene
A magyar kötetet először tolmácsolja: Kovács Gergely zongoraművész.
A kínai kompozíciót előadják: Lu Siqing hegedűművész és az Egyesült Kínai–Magyar Kamarazenekar (Major Beijing Orchestra és a Bartók Béla Kamaraegyüttes).
Festői szépségével, dallamvilágának gazdagságával és szerzői találékonyságával e két kompozíció az évszakok örök eszméjén keresztül eddig nem tapasztalt mélységű magyar–kínai művészeti és hagyománybeli párbeszédet teremt.
Ne hagyják ki ezen varázslatos estet a Zeneakadémián!
Szólj hozzá!