A szív billentyűi
Műsor:
Fauré: Pelléas és Mélisande-szvit, op. 80.
Bartók: III. zongoraverseny
Saint-Saëns: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78.
Közreműködik:
Frankl Péter– zongora
Somogyi-Tóth Dániel – orgona
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
Maurice Maeterlinck belga író szimbolikus drámája, a Pelléas és Mélisande a XIX-XX. század fordulóján óriási hatást gyakorolt a közönségre. Nem meglepő, hogy egymás szándékát nem ismerve többen – Gabriel Fauré mellett Claude Debussy, Arnold Schönberg és Jean Sibelius is – megzenésítették a témát. Amikor Faurét Londonban felkérték a színházi kísérőzene komponálására, éppen nagyon elfoglalt volt. Ezért tanítványát Charles Koechlint bízta meg a gyorsan megszületett zenei anyag hangszerelésével. Röviddel később aztán Fauré négytételes szvitet állított össze, és a hangszerelést is ízlése szerint átalakította. A bevezető Melisande szomorú portréja, majd egy fonódal következik az oboa főszereplésével. Utána a fuvola- és hárfaszólós Sicilienne-t halljuk, mely a szerző egy korábbi – Molière Úrhatnám polgárához szánt – kompozíciójából származik, majd a befejezés Melisande tragikus halálát jeleníti meg.
Bartók III. zongoraversenye több szempontból is figyelemre méltó remekmű. A szerző utolsó alkotása, melyet feleségének Pásztory Dittának szánt. Súlyos betegen, az elmúlással versenyt futva, New York-i betegágyában komponálta, utolsó 17 ütemének kidolgozására már nem is jutott ideje. Ennek ellenére a darab klasszikus letisztultságot mutat, esszenciája és összefoglalása Bartók zeneszerzői törekvéseinek. Allegretto feliratú nyitótétele szonátaformájú, sokféle változatban megszólaló főtémája egyszerre mutat népzenei és barokkos vonásokat. A középső Adagio religioso tétel alaphangját és koráldallamát feltehetően Beethoven egyik késői vonósnégyese inspirálta, mely a gyógyulásba vetett reménység óvatos kifejezése is. Középrésze varázslatos éjszakai zene, mely madárhangjaival, neszeivel Bartók természetélményeit idézi fel. A robusztus erővel kirobbanó rondó-finálé népdal illúzióját keltő témái, fordításai és szilaj ritmusai a szólistától különösen bravúros teljesítményt igényelnek. A rondótémák közti epizódok egyike – ismét a barokkra utalóan – fúgaszerkesztéssel íródott. A csonkán maradt partitúrát a szerző vázlatai nyomán Serly Tibor egészítette ki. Az ősbemutatóra Bartók halála után öt hónappal, 1946 februárjában került sor Philadelphiában. Ennek szólistája az egykori tanítvány, Sándor György volt, aki aztán 1970-es években a debreceni Bartók terem közönsége előtt – egyetlen koncert keretében – Bartók mindhárom zongoraversenyét eljátszotta.
Camille Saint-Saëns a kiváló francia romantikus mester III. c-moll szimfóniáját 1886-ban vetette papírra és életműve egyik csúcspontjának tekintette. Ajánlása barátja és nagyra becsült pályatársa, Liszt Ferenc emlékének szól. A darab közkeletű „orgona-szimfónia” megjelölése némileg pontatlan, mert alapvetően zenekari műről van szó, melynek két tételében orgonát is alkalmaz a zeneszerző. A négy tételből, de valójában két fő részből álló – harmincöt perc időtartamú – mű nem csupán a billentyűs hangszerek (az orgona mellett zongora) alkalmazásával utal a nagy kortársra, hanem a liszti gondolkodásmódot képviseli a végigvonuló témák szigorúan következetes feldolgozásával, de még a finálé során megjelenő Dies irae motívummal is. Utóbb Saint-Saëns elégedetten nyilatkozott művéről: „Mindent beleadtam, amire képes voltam. Amit itt megvalósítottam, azt soha többé nem fogom elérni.”
– baljos –
FRANKL PÉTER:
1935-ben született Budapesten. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végezte Hernádi Lajos, Kodály Zoltán, Weiner Leó növendékeként. 1961 óta Londonban él. Nemzetköri karrierje a hatvanas években indult. 1962-ben debütált Londonban, 1967-ben New Yorkban is bemutatkozott a Széll György által vezényelt Cleveland Orchestrával. A Frankl-Pauk-Kirschbaum Trió huszonnyolc évig működött nagy sikerrel világszerte. Lemezfelvételek tucatjait készítette. 1987 óta az Egyesült Államokbeli Yale Egyetem professzora, ahol 2015-ben, nyolcvanadik születésnapja alkalmából Stoeckel Awarddal tüntették ki. A budapesti Zeneakadémia tiszteletbeli tanára. Magyarország Tiszti- és Középkereszttel, Liszt-díjjal, valamint 2021-ben Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki.
Szólj hozzá!