Johann Sebastian Bach h-moll miséjét hallgatva egy csodálatosan egységes, szimmetrikus, ugyanakkor drámaian lendületes zenemű tárul fel előttünk, így nehéz elképzelni, hogy nem egyetlen folyamatos és intenzív alkotóperiódus során keletkezett. Egyes részletei megkomponálása között több mint két évtized telt el. A Kyrie és a Gloria 1733-ban íródott Lipcsében, amikor Bach III. Ágost szász választófejedelem drezdai udvari zeneszerzői posztjára pályázott. A monumentális mű többi részét a zeneszerző élete utolsó éveiben, 1748/49-ben állította össze. Új tételeket hozott létre, de merített korábbi művekből is, egyeseket beépített, másokat adaptált. Valószínűleg a mise legutolsó része a Credo Et incarnatusa, amely valószínűleg az utolsó vokális zene volt, amelyet Bach a halála előtt komponált. A műben Bach vokális zenei műfajok és stílusok hatalmas palettáját állította egymás mellé, és foglalta őket egy monumentális egységbe. Egyszerre vállalkozott a misekomponálás évszázados hagyományainak és – mint arról a tételek alapos és magas szintű kidolgozása tanúskodik – saját művészi vívmányainak összegzésére. A nagy katolikus mise végső formája óriási dimenziói miatt szétfeszíti az egyházi liturgia kereteit, igen valószínű, hogy Bach életében a teljes mű nem hangzott el.
Az esten közreműködő Ars Nova Sacra Énekegyüttes két alapvető művészeti feladatot állított maga elé. Egyrészt a ritkán hallható művek megszólaltatását, másrészt közismert művek egyéni, kamara jellegű előadását. Ilyen például egy oratórium kis együttessel történő megszólaltatása, szemben a megszokott nagyzenekari, nagykórusos kiállással. A kórus legfontosabb feladatának a régi zene ápolását tartja, de a zenetörténet későbbi korszakaival is sokat foglalkozik. Fontos célja az, hogy minél többféle stílust műveljen, igyekszik átölelni Európa elmúlt ezer évének kórusművészetét. Ezen belül próbál minél több olyan művet bemutatni, amelyek kiemelkedő értéket képviselnek.
Az est másik közreműködője a William Byrd Énekegyüttes, melyet 1989 ben alapított a jelenlegi karnagy, Winnington-Ingram Johanna a budafoki Nádasdy Kálmán Művészeti Általános Iskola tanáraiból, diákjaiból és baráti köréből. Az énekegyüttes repertoárja a gregoriántól kezdve a reneszánsz zenén át a barokk zenéig tart, de több alkalommal kortárs zeneszerzők műveit is műsorára tűzte. Fő célja kevéssé ismert reneszánsz szerzők és különösképpen William Byrd műveinek megismertetése és terjesztése Magyarországon.
A két kórust a Presto Kamaraegyüttes kíséri hangszeren, amely 2008-ban alakult meg hivatásos muzsikusokból. A fuvola, két hegedű, brácsa, cselló és zongora alapfelállású együttes vezetője Weidemann-Tóth Krisztina, fuvolista. Megalakulása óta az együttes számos helyen koncertezett itthon és külföldön egyaránt. Repertoárjuk sokszínű mind világi, mind egyházi műfajok tekintetében: klasszikus kamaradarabok mellett számos concerto, szimfónia, opera, kantáta, illetve oratórium is szerepel műsorukon. Az alapfelállás gyakran kibővül további zenészekkel, operaénekesekkel, karmesterekkel. Ezúttal szintén az együttes kibővítésére kerül sor; további fafúvósok és vonósok mellett rézfúvósok és timpani csatlakozik az alapcsapathoz. A 22 fősre növekedett együttes kitűnő énekes szólistákkal, illetve a két énekegyüttessel karöltve J. S. Bach egyik fő művét, a gyönyörű h-moll misét szólaltatja meg Winnington-Ingram Johanna vezényletével.
William Byrd Énekegyüttes, művészeti vezető, karnagy: Winnington-Ingram Johanna
Ars Nova Sacra Énekegyüttes, művészeti vezető, karnagy: Winnington-Ingram Johanna
Presto Kamaraegyüttes művészeti vezető: Weidemann-Tóth Krisztina
Szólisták:
Szoprán 1: Gábor Audrey
Szoprán 2: Pataki-Tóth Orsika
Alt: Hajdú Diána
Tenor: Kéringer László
Basszus: Répássy Balázs
Szólj hozzá!