A globális zeneipar egyébként köszöni, jól van: az IFPI friss jelentése szerint a hangfelvétel-ipar bevétele 2025-ben 6,4 százalékkal, 31,7 milliárd dollárra nőtt, a fizetős streaming-előfizetések száma pedig már 837 millió. A növekedés tizenegyedik éve tart. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy egy pályakezdő előadó dolga is egyszerűbb lett.
Néhány évtizeddel ezelőtt egy kezdő zenekar problémái viszonylag könnyen felsorolhatók voltak: kellett egy próbaterem, hangszerek, néhány koncert, majd – ha jól alakultak a dolgok – egy kiadó, amely stúdióba küldte őket, lemezt készített velük és megpróbálta eljuttatni a zenéjüket a rádiókhoz, az újságokhoz, végül pedig a közönséghez. Ma mindennek a jelentős része akár meg is kerülhető. Egy laptopból stúdió lehet, a terjesztéshez nincs feltétlenül szükség lemezkiadóra, a TikTok, a YouTube vagy az Instagram pedig elméletileg közvetlen utat kínál több millió emberhez.
Csakhogy ugyanez a szabadság elképesztő versenyt is teremtett.
Már nem elég megírni neked a dalt
A digitális térben gyakorlatilag megszűnt az a technikai akadály, amely korábban eldöntötte, ki tud egyáltalán belépni a zeneiparba. Ez demokratikusabbá tette a zenekészítést és a terjesztést, ugyanakkor olyan mennyiségű tartalmat zúdított a közönségre, amelyben egy új előadónak egyre nehezebb kitűnnie a zajból. Ráadásul ma már nem feltétlenül elég jó zenét írni és jól játszani: kell hangzás, vizuális identitás, fotó, klip, közösségi média, kommunikáció, koncertképes produkció, kapcsolatépítés – és lehetőleg folyamatos jelenlét. Az előadó sokszor egyszerre zenész, tartalomgyártó, kommunikációs szakember és saját márkájának menedzsere – miközben azért időnként nem ártana zenét is írnia.
A paradoxon tehát nagyjából úgy fest, hogy a belépési küszöb alacsonyabb lett, a pályaépítés viszont nem lett ennyivel egyszerűbb. És itt válik érdekessé, hogy ki próbálja kitölteni a kettő között keletkező teret.
Mit keres a rajtmező egy koncerthelyszínen?
A Budapest Parkot mint koncerthelyszínt aligha kell bemutatni. Magyarország legnagyobb szabadtéri szórakozóhelyének szerepe első pillantásra meglehetősen egyértelmű: színpadot ad azoknak az előadóknak, akiknek már van közönségük. A ParkLab azonban jóval korábban akar bekapcsolódni egy zenész történetébe – akkor, amikor még nem az a kérdés, hány ezer jegyet tud eladni, hanem az, hogyan jut el egyáltalán odáig.
Ennek már eddig is többféle eszköze volt: a Budapest Park KEMP alkotótáborában zenészek, dalszerzők és producerek dolgoznak együtt, a több mint tíz éve működő Vendégzenekari Program pedig már a Park nagyszínpadára is felengedi a feltörekvő produkciókat. Az Utcazene Spot szólóelőadóknak és duóknak ad lehetőséget arra, hogy a bejáratnál, az érkező közönség előtt mutatkozzanak be, míg a Park saját online rádiója, a Park FM a feltörekvő hazai előadóknak is teret biztosít.
Most ehhez a rendszerhez három új, pályázati úton elérhető lehetőség csatlakozik – és mindegyik a pályaépítés egy-egy nagyon konkrét problémájára próbál választ adni.
- A Dugattyús Stúdióidő by ParkLab azoknak az induló előadóknak szól, akiknek legfeljebb egy nagylemezük jelent meg. A legjobb pályázó 30 óra, további négy produkció pedig 6–7 óra stúdióidőt kap a Dugattyúsban, ahol hangmérnök segítségével készíthetnek hangszeres és énekfelvételeket, valamint mixelésen és masteringen is dolgozhatnak. Az elkészült számok később a ParkLab és a Park FM felületein is kiemelt figyelmet kaphatnak.
→ A pályázatokat október 15-ig várják, a zsűri tagjai fllozz, Jumodaddy, laurie., Szabikeyz és TEMBO. - A ParkLab Live Sessions azt segíti, hogy egy feltörekvő előadó professzionális körülmények között mutathassa meg, mire képes élőben. A ParkLab ehhez külön berendezett helyszínt, teljes technikai hátteret és profi stábot biztosít. A kiválasztott produkciók három dalt rögzítenek egy videóban, amelyek közül az egyiknek egy hazai előadó dalát kell feldolgoznia. A felvételek a Budapest Park YouTube-csatornájára kerülnek, az előadók pedig kommunikációs és marketingtámogatást is kapnak.
→ Erre ugyancsak október 15-ig lehet jelentkezni; a pályázatokról bongor, Boros Fruzsina, DJ Izil, László Panna, Mehringer Marci és Molnár Csilla dönt. - A három új lehetőség közül a ParkLab Videoklip-támogatás jár a legnagyobb közvetlen anyagi segítséggel. Négy projekt kaphat egyenként 1 és 5 millió forint közötti támogatást, amely többek között technika- és helyszínbérlésre, stábköltségekre, színészekre, jelmezekre és kellékekre fordítható. Ráadásul itt nemcsak előadók és zenekarok pályázhatnak, hanem videósok, operatőrök és más vizuális alkotók is.
→ A legjobb pályaművek készítői a Klipszemle-hét keretében személyesen is prezentálhatják elképzelésüket a Garas Dánielből, Mazzag Izabellából, Miki357-ből, Sébastien Praznoczyból és Szalay Diából álló zsűrinek. A nevezési határidő október 11.
A három új pályázat így egymás mellé téve már önmagában is kirajzol egy utat: a dal professzionális stúdiófelvételt kaphat, elkészülhet hozzá a videoklip, az előadó pedig profi körülmények között élőben is megmutathatja magát. Ha ehhez hozzávesszük az alkotótábort, a fellépési lehetőségeket és a Park FM nyilvánosságát, akkor mindez már nehezen írható le azzal, hogy a Budapest Park időnként lehetőséget ad néhány feltörekvő zenésznek. Inkább egy olyan zenei hátország kezd kirajzolódni, amely nem a célvonalnál várja az előadókat, hanem már a rajtmezőnél melléjük áll.
De nem tehetségkutató!
Eléggé félrevezető lenne a ParkLabot hagyományos tehetségkutatóként leírni. A klasszikus tehetségkutató logikája a verseny: sok jelentkezőből kiválaszt néhányat, azokat egymással is megversenyezteti, majd a végén győztest hirdet. A történet középpontjában az áll, hogy ki a legjobb. A ParkLab különböző programjai ehelyett inkább azt kérdezik: mi hiányzik ahhoz, hogy tovább tudj lépni? Hely és idő az alkotáshoz? Stúdió? Profi videó? Élő felvétel? Első komoly színpad? Rádiós megjelenés? Szakmai kapcsolatok?
Itt tehát nincs egyetlen kapu, amelyen átjutva ott vár a siker, és nincs egyetlen győztes sem, akinek másnaptól sínre kerül a pályája. A különböző programok a pálya más-más pontján kínálnak segítséget, és ezek köre ráadásul nem ér véget a zenék elkészítésével és megmutatásával.
Tovább is van, mondjuk még?
- A kevésbé látványos Budapest Backstage például zenekaroknak, stábtagoknak és zenei közösségeknek szervez zártkörű találkozókat, ahol kapcsolatokat építhetnek és mélyíthetnek el. Ez nem mellékes szempont egy olyan szakmában, amelyben a kapcsolati háló továbbra sem valamiféle kellemetlen melléktermék, hanem a működés egyik alapfeltétele.
- A ParkLab következő eleme a köveskáli ParkLab Alkotóház lesz, amely az elmélyült közös munkának ad majd teret: zenészek, dalszerzők és producerek vonulhatnak el ide alkotni. A tervek szerint hamarosan megnyílik a jövő évi foglalási lehetőség, első körben azonban nem nyílt pályázatot hirdetnek: a helyszínt azoknak a zenekaroknak ajánlják fel, amelyek a 2026-os évadban felléptek a Budapest Parkban.
- A ParkLab pedig már ennél is messzebbre tekint. A tervek szerint még idén elindul a ParkLab School pilotprogramja, amely a könnyűzenét vinné be az iskolai énekórákra, akár a Budapest Park előadóinak bevonásával.
- A Budapest Park Mentális Egészség Programja pedig szakpszichológusok, coachok és mentálhigiénés szakemberek közreműködésével biztosít segítő beszélgetéseket és az alkotói működéshez kapcsolódó támogatást.
Ez utóbbi első pillantásra különösen messzinek tűnhet attól, amit egy koncerthelyszín feladatának gondolnánk. Valójában azonban ugyanabba az irányba mutat, mint a stúdióidő, a kliptámogatás vagy a fellépési lehetőség: abból indul ki, hogy egy hosszú távon fenntartható zenei pályához nem pusztán színpad kell.
Londonban a világsztárok és a pályakezdők ugyanahhoz a házhoz tartoznak
Nem a Budapest Park az egyetlen nagy koncerthelyszín, amelynek szerepe nem ér véget a már befutott előadók színpadra állításánál. A londoni Roundhouse évek óta működteti Resident Artist programját, amelyben 18–25 éves pályakezdő alkotókat – köztük zenészeket – támogat egy teljes éven keresztül. A kiválasztottak személyre szabott mentorálást, ingyenes stúdió- és próbaterem-használatot, szakmai kapcsolatépítési lehetőségeket és fizetett fellépéseket kapnak, miközben workshopokon és mesterkurzusokon fejleszthetik a zeneiparban szükséges tudásukat.
A Roundhouse London Camden negyedében álló legendás koncert- és kulturális helyszín, az egykori vasúti körfűtőházból kialakított épület. A nagyszínpadán többek között Jimi Hendrix, David Bowie, Pink Floyd, The Rolling Stones és Led Zeppelin is fellépett; ma is jelentős londoni koncerthelyszín.
A párhuzam azért érdekes, mert a Roundhouse mindezt egy világszínvonalú koncerthelyszín működésével kapcsolja össze. A program vezetője szerint éppen ez a kettős szerep teszi lehetővé, hogy a pályakezdők ne csak szakmai segítséget, hanem valódi zeneipari közeget, kapcsolatokat és fellépési lehetőségeket is kapjanak. A Resident Artist program tizenkét éve alatt 330 zenészt és írót mentoráltak. Az eredmények között akadnak egészen kézzelfoghatóak is: a korábbi rezidens Hohnen Ford FINNEAS brit és európai koncertjeinek előzenekaraként turnézott, Marla Kether pedig Little Simz basszusgitárosaként a Glastonbury nagyszínpadán is játszott. Ezek természetesen nem egy fejlesztőprogram által garantált karrierek, de jól mutatják, milyen messzire vezethet egy olyan rendszer, amely nem egyetlen fellépést kínál, hanem időt, infrastruktúrát, szakmai kapcsolatokat és lehetőséget a fejlődésre. A londoni példa is azt mutatja, hogy egy nagy koncerthelyszín és a következő zenészgeneráció támogatása egyáltalán nem két külön világ.
Miért jó ez a Parknak?
Nem kell feltétlenül romantikus történetet gyártani, hogy a tehetős nagybácsi támogatja a feltörekvő unokaöccsét... Van ennek nagyon is racionális oldala: a koncertipar nem tud kizárólag a már befutott nevekből élni. A mai klubzenekarokból kell kinőniük a holnap nagytermes produkcióinak, a kisebb színpadokról kell érkezniük azoknak az előadóknak, akik néhány év múlva több ezer embert mozgatnak meg. Egy olyan helyszínnek tehát, amely hosszú távon gondolkodik, elemi érdeke, hogy legyen utánpótlás.
Csakhogy a ParkLab ennél valamivel tovább megy. Nem kizárólag fellépési lehetőséget teremt, hanem olyan területekre lép be – stúdió, vizuális tartalom, média, szakmai közösség, oktatás, mentális segítség –, amelyek hagyományosan nem egy koncerthelyszín feladatai voltak. Amikor korábban először írtunk részletesen a ParkLabról, még elsősorban az volt feltűnő, mennyire kitágult a koncerthelyszín fogalma. A most meghirdetett pályázatok már azt mutatják, hogy ezt a gondolatot elkezdték konkrét lehetőségekkel feltölteni.
A sikerre persze egyik program sem ad garanciát, a ParkLab által kínált hátország legfeljebb a feltételeit teremtheti meg, onnantól már a tehetségen, a munkán és a kitartáson múlik, meddig jutnak el az előadók – akár a Budapest Park, akár más helyszínek színpadain.
Budapest Park, ParkLab, tehetséggondozás, feltörekvő zenészek, Dugattyús, zeneipar, Roundhouse
Szólj hozzá!