Happy Birthday, Mr. Lencsés!

A Budapesti Vonósok régi barátja és kollégája, Lencsés Lajos oboaművész éppen a koncert napján, 2023. január 18-án ünnepli 80. születésnapját. A magyar előadóművész karrierje jelentős részét Nyugat-Európában töltötte. Az ünnepelt oboista többször is színpadra lép a januári estén, mellette Jónás Krisztina szoprán énekes lesz a koncert másik szólistája, aki a régizenében és a kortárszenében is otthonosan mozog.

A koncert első felében énekes kompozíciók szólalnak meg: egy Bach-kantáta, majd pedig igazi ínyencségként Hans von Koessler kamaradalai. Az Ich bin vergnügt mit meinem Glücke (magyarul: Megelégszem sorsommal) című egyházi kantátát 1727 februárjában, Lipcsében komponálta Bach – ekkor már a negyedik évét töltötte a városban a Tamás-templom karnagyaként. A kantátában egyetlen szoprán énekes kap szólószerepet (ezt a típust szólókantátának nevezik); két ária és két recitativo után egy zárókorál kerekíti le a darabot. Az énekes szólamokat kis hangszeres együttes kíséri: oboa, egy apró vonóskar (két hegedű, egy brácsa), valamint continuócsoport. Hans von Koessler Bajoroszágban született és ott is halt meg, de mivel két részletben, hosszú ideig tanított a budapesti Zeneakadémián (1882–1908, 1920–1924), Magyarországon Koessler Jánosnak is nevezik. Neves komponistává érő hallgatókat tanított, többek között Bartók Bélát, Kodály Zoltánt és Dohnányi Ernőt. Német nyelvű kamaradalai különleges kísérettel szólalnak meg: oboa, kürt, valamint egy vonósnégyes játszik együtt az énekszólammal.

Farkas Ferenc közel 90 évesen, 1994-ben Lencsés Lajosnak ajánlotta Aria e rondo all’ungherese című darabjának most játszott változatát: a szólisztikus oboa- és hegedűszólamot vonószenekar kíséri. (A műből készült két hegedűre és vonószenekarra írt változat is.) Weiner Leó élete során öt divertimentót komponált, ezek közül talán az első lett a legnépszerűbb. Az öttételes zenekari táncfüzér legismertebb részlete a Rókatánc című második tétel, amely az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmben (2016) is elhangzik. Kodály Zoltán Epigrammái az 1950-es években készültek, a sorozathoz a kissé különc orgonista-pedagógus zenész, Kistétényi Melinda írt hagyományhű szöveget. Most vonószenekari kísérettel szólalnak meg ezek a népiesen modern darabok.