Budapest 2026. Mar. 01. (15:30)

Haydn–Mozart plusz: Mozart, Haydn, Veress


Haydn–Mozart plusz: Mozart, Haydn, Veress
Klasszikus szenvedély

Műsor:
Wolfgang Amadeus Mozart: Idomeneo – nyitány és balettzene, K. 366 és K. 367
Joseph Haydn: 1. (C-dúr) csellóverseny, Hob. VIIb:1
Veress Sándor: Négy erdélyi tánc
Joseph Haydn: 80. (d-moll) szimfónia, Hob. I:80

Művészeti vezető és cselló: Nicolas Altstaedt

München, Eszterháza és Erdély zenei világa, a bécsi klasszika és a magyar huszadik század, opera, versenymű, tánc és szimfónia elevenedik meg ezen a meglepően szenvedélyes koncerten. Meglepő, amennyiben Mozart legközelebb a Don Giovanniban ír majd olyan érzelmi hőfokú zenét, mint itt az Idomeneóban, Haydn a 19. századig mutat előre alig ismert drámai szimfóniájával, Veress pedig egy történelmileg terhelt időszakban, a második világháború borzalmaira rátekintve idézi fel hazája emblematikus táncstílusait. A zenekart a Hamburger Abendblatt szerint a szakmájában „külön kategóriának” számító Nicolas Altstaedt vezeti, akit tüzes és vagány csellóművésznek, a szélsőségek, a meleg hangszínek és a közvetlen kommunikáció elképesztő technikájú mesterének tartanak.

„Olaszt szeretnék, nem németet, és seriát, nem buffát” – írta apjának Mozart, és óhaja meghallgattatott: kiharcolta magának a bajor nagyherceg „komoly témájú” operára szóló felkérését. A mitológiai történet szerint a győztes csatából hazafelé tartó krétai király, Idomeneo alkut köt a tenger istenével: ha túléli a vihart, feláldozza az első embert, akivel partra szállva találkozik. Szerencsétlenségére fiát pillantja meg először. Idamante önként vállalja a halált, szerelme, Ilia azonban magát áldozná fel a fiú helyett. Poszeidónt meghatja a szerelmes gesztus, és megkegyelmez a párnak. Az olasz opera seria és a francia opera jegyeit ötvöző mű nyitánya magába foglalja a dráma egészét. A pompás nyitóhangok hamar hektikus, viharos, sivító, kromatikus, engesztelhetetlen erejű zenébe csapnak át. Az operát eredetileg öttételes balettbetét zárta, amely a francia barokk hagyományokat követve adott hangot a boldog végkifejletnek.

Haydnt mindig is inspirálta, ha tehetséges zenészek vették körül. Az Esterházy-zenekar kiváló csellistája, Joseph Weigl például versenymű komponálására sarkallta a szerzőt. A valamikor 1761 és 1765 között született darab az első szimfóniák hangulatát és csellótechnikai kihívásait árasztja. A fülbemászó dallamokat felvonultató nyitótételben a szólista zengő C-dúr akkorddal mutatkozik be, a lassú tételben a tisztán vonós kíséretből emelkedik ki néhol melankolikus és árnyékos szólamával, míg a fináléban virtuóz és lírai oldalát is megmutatja.

Kodálytól és Bartóktól tanult, utóbbinak még népzenekutató munkájában is segédkezett – Veress Sándor a legnagyobbaktól sajátította el a magyar folklór ismeretét és szeretetét. Az erdélyi születésű szerző 1943 és 1949 között szakaszosan komponálta meg Négy erdélyi tánc című vonószenekari darabját, amely anélkül adja vissza tökéletesen a rusztikus hegedülést, hogy konkrét népdalidézeteket tartalmazna. A bemutató idején már Svájcban élő Veress a negyedhangokat tartalmazó Lassú, a scherzoszerű Ugrós, a régies Lejtős és az élénk Dobbantós táncot fűzte ciklussá.

A 80. szimfóniának nincs beceneve, és nem is tartozik a párizsi vagy londoni szimfóniák közé – talán ezért szorul háttérbe. Pedig a mű mindent felvonultat, amiért Haydnt szeretjük, talán még többet is. Az első tételben a Sturm und Drang és egy könnyed táncdallam kontrasztja tartja fenn a figyelmet. A napos hangulatú lassú tétel után szigorú, viharos menüett következik, amit kecses trió szakít meg. A sok komolykodást végül komédiával oldja fel a szerző: a dúrra fényesedő finálé bukdácsoló, spicces karaktere elfúj minden korábbi felleget.

 
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.

 

Szólj hozzá!


Szeptember végén még jobban él a magyar zene!

Szeptember végén még jobban él a magyar zene!

Szeptember 26-án több mint kétezer üzletben, szállodában, étteremben, benzinkúton és más szolgáltatóhelyen kizárólag magyar zene szól majd az...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

25 év kihagyás után tér vissza Budapestre a Manowar

Több mint két évtized után ismét Budapesten lép fel a heavy metal egyik legismertebb zenekara. A Manowar 2027. január 23-án a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet, ahol teljes egészében eljátssza a Fighting The World albumot, emellett természetesen a legnagyobb klasszikusok sem maradnak ki a programból.

Több mint 160 millió letöltésnál jár a Save Tonight – most élőben hallhatjuk Budapesten

A sláger mögött megszámlálhatatlan rádiós lejátszás és generációkon átívelő ismertség áll. És persze egy előadó, a svéd Eagle-Eye Cherry, aki november 23-án az Akvárium Klubban ad koncertet, ahol a világsláger mellett pályafutásának legfontosabb dalai is felcsendülnek.

Laurie Anderson üzenetet küld 2114-be – de vajon melyik zenésztől olvasnánk még levelet a jövőben?

Laurie Anderson ír egy művet, amelyet mi már nagy valószínűséggel soha nem olvashatunk el. A kéziratot ugyanis csak 2114-ben bontják fel egy norvég művészeti projekt részeként. Első hallásra ennek nem sok köze van a zenéhez, Anderson személye azonban rögtön más megvilágításba helyezi a történetet.

Negyven év, ugyanaz a medveverem – Budapestre jön a The Mission

Negyven évvel a megalakulása után ismét Budapesten koncertezik a The Mission: a brit goth rock és posztpunk egyik meghatározó zenekara 2027. május 9-én lép fel a Dürer Kertben. Wayne Husseyék ráadásul hosszú lemezszünet után új albummal is készülnek, így a Wasteland, a Severina vagy a Deliverance mellett jó eséllyel már friss...
Új koncertek