Műsor:
Vivaldi: „A négy évszak” – f-moll hegedűverseny („A tél”) RV297 /
Vivaldi: Gloria /
Mozart: Koronázási mise /
Mozart: Ave verum corpus KV 618
Közreműködik: Alexáné Kardos Ildikó – hegedű / Sofia Nesje Enger, Busa Gabriella, Körmendy Flórián, Endrész Ferenc – ének / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
Bővebb leírás:
A Vivaldi és Mozart művekből építkező karácsonyi koncert élén az olasz barokk mester A tél című, f-moll hegedűversenye áll, amely A négy évszak című sorozat része. Keletkezése az 1723 körüli évekre tehető, sajátossága, hogy zenei eszközökkel festi meg a tél hangulatát. A szélső tételekben a remegő vonósok a hideg szél, a hegedűfutamok a jég csillogását és a vihar erejét idézik. A középen álló Largo a melengető tűz adta pihenés nyugalmát jeleníti meg. A Négy évszak ciklus – benne az f-moll concertoval – a barokk korszak talán legismertebb programzenéje.
A D-dúr hangnemű Gloria (RV 589) Antonio Vivaldi egyik legismertebb egyházi műve, amely a barokk korszak dicsőítő zenéjének ragyogó példája. A darab 1715-1716 körül keletkezett Velencében, ahol Vivaldi zenemesterként működött az Ospedale della Pietà-ban, az árvaházként működő intézetben. A mű a katolikus misék „Gloria in excelsis Deo” szövegrészének önálló megzenésítése. Zenéje az itáliai barokk stílus minden jellegzetességét felvonultatja: ragyogó oboák és trombiták, lendületes ritmusok, világos szerkezet és erőteljes kontrasztok jellemzik. Tizenkét tételén a zenekar mellett négyszólamú vegyeskar, valamint két szoprán és egy alt szólista osztoznak. A hatásos kórustételek, áriák és duettek váltakozása biztosítja a darab hangulati sokszínűségét. A Gloria Vivaldi egyik legkedveltebb egyházi műve, amely egyszerre tükrözi a kor vallásos áhítatát és a zeneszerző kivételes tehetségét a gazdag hangszereléshez és az emberi énekhang alkalmazásához.
A 317-es Köchel-számú C-dúr Koronázási mise (Krönungsmesse) a zeneirodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb misekompozíciója, melyet Mozart 1779-ben komponált Salzburg városában.
A rövid, ragyogó hangvételű mű tökéletesen megfelelt a kor ünnepi liturgikus alkalmainak. Elnevezése abból eredhet, hogy később gyakran megszólaltatták koronázási ceremóniákon is. Hat tétele – Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei – a hagyományos latin liturgiát követi. Zenekari hangzása ünnepélyes karakterű: oboák, trombiták, üstdob, vonósok és orgona emelik a darab fényét. A vegyeskarra és szólókvartettre írott vokális anyagból kiemelkedik a bensőséges hangulatú „Agnus Dei” szopránária, melyet gyakran önálló koncertdarabként is előadnak.
Az Ave verum corpus (K. 618) motetta rövid egyházi kórusmű, amelyet Mozart 1791 júniusában komponált, és egyike utolsó befejezett alkotásainak. A vegyeskarra, vonósokra és orgonára szánt darabot Anton Stoll, a badeni templom karnagya kérésére írta az Úrnapi (latinul Corpus Christi) szertartáshoz. Szövege egy 14. századi latin himnuszból származik. Egyike a legismertebb Mozart műveknek, számtalan átirata közül a legérdekesebb talán a Csajkovszkijtól származó, mely a Mozartiana című szvit egyik tétele.
– baljos –
Szólj hozzá!