A Nürnbergi mesterdalnokoktól a Rózsalovagig
Műsor:
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok: Nyitány
Schubert: Winterreise, D. 911, no. 20 - Der Wegweiser (Orch. Anton Webern)
Mahler: Vándorlegény-dalok
Wolf: Lieder der Mignon ll – Kennst du das Land
Albin Fries: Persinette-szvit
R.Strauss: A rózsalovag-szvit
Közreműködik: Vörös Szilvia – ének / Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Török Levente
Bővebb leírás:
Különösen érdekes műsor-összeállítással nyújt élményt miskolci vendégeink hangversenye. A középkori kézműves céhek életébe betekintést nyújtó vígopera, a Nürnbergi mesterdalnokok nyitányát Wagner 1862-ben, egy vasúti utazása során komponálta. Kezdetén két jellegzetes témát mutat be, amelyek aztán az opera fináléjában is megjelennek. A kontrasztos, lírai hangulatú melléktémára később a főhős versenydalában ismerünk rá. A nyitány középső szakasza az inasok motívumát idézi, amelyből Wagner aztán egy mesteri fúgát szerkeszt, ami finom utalás a történet 16. századi miliőjére. Végül visszatér a két nyitótéma, mely lelkesítően felfokozott hangulatban zárja le az előjátékot.
Franz Schubert Az útjelző (Der Wegweiser) című dala az 1823-ban Ludwig Rellstab verseire komponált Téli utazás című ciklus része. A kompozíció a vágyakozásról, a bizonytalanságról és az élet iránykereséséről szól. Az Anton Webern által készült zenekar-kíséretes változat esetén az átalakítás nem csupán a hangszerelés, hanem a stílus tekintetében is megtörtént. „Webern aprólékos, erősen tömörített és kifejező stílusát a gyér textúrák és az egyes hangok érzelmi mélységének hangsúlyozása jellemzi, amely sajátos kontrasztot képez Schubert saját stílusával.”
Gustav Mahler Egy vándorlegény dalai (Lieder eines fahrenden Gesellen) című dalciklusa pályája egyik legfontosabb korai alkotása, amely zeneszerzői fejlődésének fordulóját jelzi. Az 1884-1885-ben befejezett, énekhangra és zenekarra írt négy dal a szerelem, a veszteség, a vágyakozás és a személyes önvizsgálat témáit járja körül. Mahler ekkoriban karmesterként dolgozott Kasselben, így ennek az időszaknak az érzelmi feszültségei találtak utat zenéjében. A ciklus főszereplője egy ifjú vándor, aki valós és átvitt értelmében egyaránt útra kel, miközben megküzd a szerelemmel, a magányossággal és az élet szigorával. A vándorlás motívumának kapcsán feltétlenül Schubert művészete is eszünkbe jut, elég, ha két nagy dalciklusár. A szép molnárlányra, illetve a Téli utazásra utalunk. A Vándorlegény-dalok kifejező énekszólamához érzelmi mélységében és összetettségében jellegzetesen mahleri zenekari kíséret tartozik.
Hugo Wolf német zeneszerző Kennst du das Land (Ismered-e a földet) című dala Goethe Lieder der Mignon című gyűjteményének része. A vers az egyik legtöbbször megzenésített Goethe-költemény. Wolf zenéje erőteljes, megrendítő érzéssel szól a menekülésről, a valahová tartozás vágyáról és az otthon kereséséről. Az eredeti zongorakíséret a zenekari változatban kibővül, több színt, mélységet és összetettséget ad a darab érzelmi rétegeihez.
Albin Fries kortárs osztrák zeneszerző, zongoraművész sikeres szólistaként kezdte pályáját, de figyelme rövidesen a komponálás felé fordult. Pályakezdése felkeltette Leonard Bernstein figyelmét is, akitől Fries ezután magánórákat vehetett. 2019-ben a Bécsi Állami Operaházban nagy sikerrel bemutatott Persinette című gyermekoperája a híres Rapunzel tündérmesét állítja színpadra. “A zene későromantikus, káprázatos és nagyon fülbemászó, Albin Fries nem riad vissza sem a tonalitástól, sem a dallamtól (…) - számolt be a kritika a bemutatóról. Ugyanebben az évben Nora című új operájával Fries lett a Miskolci Operafesztivál zeneszerző versenynek győztese is.
Richard Strauss 1945-ben komponált szvitje az 1911-ben bemutatott Rózsalovag című operájának koncertváltozata. A szvit az opera csúcspontjainak Strauss által válogatott és hangszerelt kivonata, amely zenekari köntösben idézi fel az opera gazdag zenei világát. Az 18. századi Bécsben játszódó darab a szerelem, a hűség és az idő múlásának témáit járja körül. Strauss zenéje buja és összetett, széles skálát mutat a nagyszabású zenekari textúráktól a könnyed szellemességen át a megrendítő líraiságig. Bár a szvit nem követi közvetlenül az opera cselekményét, mégis annak főbb érzelmi és tematikus elemeit jeleníti meg.
– baljos –
Szólj hozzá!