Magyar népi hangszerek – A cimbalom és más ütőhangszerek / HANG-SZER-SZÁM

Magyar népi hangszerek - A cimbalom és más ütőhangszerek

A népi ütőhangszerek talán legsokoldalúbb zeneszerszáma a citerafélék családjába tartozó cimbalom. Hogy a trapéz formájú, dobozszerű hangszertest, mely teljes szélességében húrokat rejt magában, milyen csodákra képes, arról olyan nagyszerű muzsikusok segítségével győződhet meg a közönség apraja és nagyja, mint a túlzás nélkül világhírűnek nevezhető Balogh Kálmán és kiváló zenésztársai, illetve a programsorozat állandó házigazdája, Farkas Zoltán „Batyu”, aki ez alkalommal ütőgardonon is közreműködik majd.

Mi köze egymáshoz a cimbalomnak és a cintányérnak? A régi görögöknél kell keresni a választ: a „kymbalon” kifejezés cintányérra hasonlító hangszert jelölt, és mielőtt a cimbalom húros hangszerré alakult-bővült volna, nyilvánvalóan a megszólaltatás hasonló módja, vagyis az ütés jelentette a közös nevezőt. A ma már általánosan elterjedt, négy lábon álló pedálcimbalom elődje az asztalra vagy akár egy üres hordóra fektethető kiscimbalom volt. A 19. század végén Schunda József hangszergyáros alkotta meg a pedálcimbalmot. A cimbalmot az utóbbi évtizedekben és ma is elsősorban cigányzenekarok használják, de a hangszer főúri szalonok és rangos hangversenytermek fontos vendége is volt. Balogh Kálmán az egyik legismertebb magyar cimbalmos, a Müpa és világszerte számos jeles intézmény rendszeres vendége, a zenész utánpótlás meghatározó alakja.

Közreműködik Balogh Kálmán és zenésztársai
Műsorvezető: Farkas Zoltán „Batyu”