A népi hangszereket eredetileg e zene művelői, azaz egyszerű falusi emberek készítették, igen szerény körülmények között. A pengetős hangszerek megszólaltatásuk módjában térnek el más hangszerszámoktól: a hangot adó, kifeszített húrt ujjal, körömmel, esetleg pengetővel szólaltatja meg előadója.
Közreműködők:
Szlama László és a Fokos zenekar Új Gereben Együttes
műsorvezető Farkas Zoltán „Batyu”
A népi hangszereket eredetileg e zene művelői, azaz egyszerű falusi emberek készítették, igen szerény körülmények között. A pengetős hangszerek megszólaltatásuk módjában térnek el más hangszerszámoktól: a hangot adó, kifeszített húrt ujjal, körömmel, esetleg pengetővel szólaltatja meg előadója. Az élőzenés műsorban a legfontosabb népi pengetős hangszerek ismertetése, történetük, működési elvük áttekintése mellett a hangszerekben rejlő változatos lehetőségekkel is megismerkedhetünk.
A görög kithara szóból származik a magyar citera, legjellegzetesebb pengetős népi hangszerünk. Hangjára jellemző az állandó zúgás, amely a kísérő húrok mennyiségétől és használatától függően gyengébb vagy erősebb lehet. A citera, amióta csak ismerjük, a szegényebb paraszti rétegek hangszereként van számon tartva. Olcsón előállítható, viszonylag könnyen „megtanulható” hangszer. A citerával és a többi pengetőssel igazi válogatott csapat ismerteti meg a hallgatóságot. A hazai népi kultúra nagy ismerője, Farkas Zoltán „Batyu” számára az Új Gereben Együttes hazai terep. Az összetéveszthetetlen stílusban játszó csapat előadásában az ütőgardon, a nagybőgő, a dob játssza a főszerepet, de a citera és a hegedűjáték sem maradhat ki a repertoárból. Szlama László igen fiatalon megismerkedett a kobozzal és a citerával, kedves hangszereit rendszeresen népszerűsíti itthon és külföldön. A koncertek, táncházak visszatérő vendége, a tíz éve alakult Fokos Zenekar teszi teljessé a pengetős panorámát.
Szólj hozzá!