Budapest 2026. Apr. 28. (19:00)

„Tavasz van! Gyönyörű!” Farkas Boglárka és Souhei Yamagami kamaraestje


„Tavasz van! Gyönyörű!” Farkas Boglárka és Souhei Yamagami kamaraestje

Tavasz van! Gyönyörű 

Műsor:

Ludwig van Beethoven: F-dúr "Tavaszi" szonáta, op.24. no. 5

Jean Sibelius: op. 78. No.1 'Impromptu' és no. 2 'Romance', 

Sibelius: Nocturne op. 51. no. 3

Sibelius: A fenyő op.75, no. 5.

Maurice Ravel: Tzigane

César Franck: A-dúr szonáta hegedűre és zongorára

Ludwig van Beethoven (1770-1827) „ Tavaszi  ” szonátája már filmeket, irodalmi alkotásokat is megihletett, a tragikus sorsú szerző egyik leginkább játszott, alapvetően pozitív  töltésű, derűs alkotása. A bonni géniusz ebben a darabban nemcsak az eddig szokásos három tételes szonáta tagolást változtatja 4 tételesre de a hegedű szólamát jóval szólisztikusabb, virtuózabb és ezáltal sokszor jelentőségében lényegesebb vitalitásúvá  formálja  a zongorához képest. Az 1801-ben befejezett alkotás, a 24 éves szerző alkotói korszakának csúcsán, sziporkázó ötletekkel, zenei szerkesztésében újszerű, lenyűgöző opusszal színesítette a később összesen 10 szonátát tartalmazó művei számát. Nem véletlen, hogy Paganini egyik kedvenc koncert darabja volt a század második felében. 

 

Jean Sibelius (1865–1957) a finn nemzeti zene megteremtője és országa legjelentősebb zeneszerzője volt. Munkássága kulcsszerepet játszott a finn nemzeti identitás kialakulásában. Kezdetben jogot tanult, de hamar a zene felé fordult. A helsinki zenei intézetben (ma Sibelius Akadémia) tanult hegedűművésznek, később Berlinben és Bécsben képezte magát tovább, ahol megismerkedett többek közt Vecsey Ferenccel, az akkori idők leghíresebb hegedűművészével, akinek később a hegedűversenyét ajánlotta. Zenéjére nagy hatással volt a finn természet és a nemzeti eposz, a Kalevala. Sibelius tisztelte a magyar zenét is; elismerően nyilatkozott Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságáról, kiemelve műveikben a „magyar lélek eredetiségét”.

A ma este felhangzó op 78-as sorozat darabjait 49 évesen komponálja, alkotói pályájának horizontján.

Sibelius: Nocturne, Op. 51, No. 3 Jean Sibelius finn zeneszerző egyik legnépszerűbb és leglíraibb darabja, amely eredetileg a Belsazár lakomája (Belshazzar’s Feast) című kísérőzenéből származik. Bár zenekari műként született, ma leggyakrabban hegedű-zongora átiratban hallható (Michael Press feldolgozásában), amely a hegedűművészek kedvelt ráadásszáma lett. Egy rövid, melankolikus és éneklő karakterű darab, amely Sibelius északi, romantikus stílusát tükrözi.

Jean Sibelius Op. 75, No. 5 műve, közismert nevén A fenyő (finnül: Kuusi, angolul: The Spruce), a zeneszerző egyik legnépszerűbb zongoradarabja. Az 1914-ben komponált, öt darabból álló Fák (finnül: Puusarja) ciklus záródarabja. 

A mű melankolikus, ugyanakkor méltóságteljes és lírai, amely a skandináv természet és a magányos fenyő szimbolikáját idézi.

 

Maurice Ravel (1875–1937) a 20. század egyik legmeghatározóbb francia zeneszerzője, zongoraművésze és karmestere volt. Gyakran emlegetik az impresszionizmus egyik vezéralakjaként Claude Debussy mellett, bár ő maga ezt a címkét sosem fogadta el teljesen.

Maurice Ravel Tzigane című műve a hegedűirodalom egyik legnehezebb és leglátványosabb virtuóz darabja. Az 1924-ben komponált koncertrapszódia tisztelgés a 19. századi virtuóz hagyományok és a magyaros stílusú ("style hongrois") zene előtt.

Ravel a magyar hegedűművésznő, Arányi Jelly játéka által ihletve írta a művet. A premier 1924-ben Londonban volt, ahol Arányi Jelly játszotta a szólót. A darab egy szokatlanul hosszú, sötét tónusú és technikailag rendkívül igényes kadenciával (szólóval) kezdődik, a kíséret (zongora vagy zenekar) csak a mű felénél kapcsolódik be.

 

César Franck (1822-1890) orgonista, zongorista, zeneszerző, német-francia családból származott. Belga majd francia iskolákban szerzi zenei műveltségét, hogy később a francia zenei élet megújításának kulcsalakjává váljon. Á-dur hegedűre és zongorára írt szonátája (1886) a hegedű irodalom egyik legnépszerűbb darabja, igazi zenei „evolúciós” folytatása a beethoveni szonáta irodalomnak. A híres belga  hegedűvirtuóznak, Eugene Ysaye-nak ajánlotta a szerző nászajandékként. A négytételes felépítés (Allegretto ben moderato, Allegro, Ben moderato: Recitativo-Fantasia, Allegretto poco mosso) rengeteg lehetőséget ad mindkét hangszernek virtuózitásuk bemutatására, a szonáta zenei gazdagsága a kamarazene egyik legárnyaltabban kidolgozott zeneművévé emeli.  

Mindegyik tétel külön karaktert idéz, emelett az érzelmi szárnyalás egyre emelkedő gráduszai, hogy a záró tétel boldog beteljesülésébe torkolljanak.

 

Közreműködők:

 

Farkas Boglárka hegedűművésznő 2021-ben nyert felvételt a Zeneakadémiára, Szabadi Vilmos osztályába, ahol a 2024-ben megszerzett BA diploma után, jelenleg MA tanulmányait folytatja, illetve 2022-ben megszerezte mesterdiplomáját az ELTE-n, angol-matematika szakon. Zeneakadémiai tanulmányai megkezdése óta olyan különböző, neves külföldi és hazai koncerttermekben, fesztiválon adott szóló- és kamaraestet, mint például az Óbudai Társaskörben, Zeneakadémia Solti termében, Bartók Rádióban, Magyar Katolikus Rádióban, MÜPA-ban, finn és a lisszaboni Portugál nagykövetségeken, valamint portugál turnén is, ahol többek között szólóestet adott a Terras sem Sombre fesztiválon, továbbá játszott Finnországban, Lohja városában is.

Szóló repertoár mellett a kamarazenében is aktív, olyan művészekkel játszott együtt, mint Szabadi Vilmos, Gulyás Márta, Bársony Péter, Ludmány Dénes és Ludmány Sebestyén.

2023-ban a Vienna International Music Competition keretében harmadik díjat nyert, majd 2024-ben első díjat nyert a London Classical Music Competition, második díjat a Paris International Music Competition nemzetközi versenyeken.

Szintén 2024-ben elnyerte a Fischer Annie Előadóművészeti Ösztöndíjat.

 

Yamagami Souhei zongoraművész 

2012-ben diplomázott a Sapporo Otani Egyetem Előadóművészeti karán (Japán), majd 2019-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett mesterdiplomát, 2 évvel később pedig korrepetítori diplomát, azóta is a Zeneakadémia korrepetítora. Professzorai voltak Farkas Gábor, Kemenes András, Kuroyama Akira, Asai Noriko.

Díjai:

2021 Nemzetközi zongora kamarazenei verseny „Tallinn 2021” (Észtország) 2. díj.

2019. 20. „Lodzi International Kiejstut Bacewicz Competition for Chamber Music” (Lengyelország) 2. díj.

2018-as Nemzetközi Zenei Verseny „Citta di Palmanova” (Olaszország) kamarazenei kategória 2. díja.

2017 Fiatal zenész nemzetközi verseny 'Citta di Barletta' (Olaszország), I. díj, Romantikus zeneszerzői darab különdíj.

 
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.

 

Szólj hozzá!


Szeptember végén még jobban él a magyar zene!

Szeptember végén még jobban él a magyar zene!

Szeptember 26-án több mint kétezer üzletben, szállodában, étteremben, benzinkúton és más szolgáltatóhelyen kizárólag magyar zene szól majd az...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

25 év kihagyás után tér vissza Budapestre a Manowar

Több mint két évtized után ismét Budapesten lép fel a heavy metal egyik legismertebb zenekara. A Manowar 2027. január 23-án a Papp László Budapest Sportarénában ad koncertet, ahol teljes egészében eljátssza a Fighting The World albumot, emellett természetesen a legnagyobb klasszikusok sem maradnak ki a programból.

Több mint 160 millió letöltésnál jár a Save Tonight – most élőben hallhatjuk Budapesten

A sláger mögött megszámlálhatatlan rádiós lejátszás és generációkon átívelő ismertség áll. És persze egy előadó, a svéd Eagle-Eye Cherry, aki november 23-án az Akvárium Klubban ad koncertet, ahol a világsláger mellett pályafutásának legfontosabb dalai is felcsendülnek.

Laurie Anderson üzenetet küld 2114-be – de vajon melyik zenésztől olvasnánk még levelet a jövőben?

Laurie Anderson ír egy művet, amelyet mi már nagy valószínűséggel soha nem olvashatunk el. A kéziratot ugyanis csak 2114-ben bontják fel egy norvég művészeti projekt részeként. Első hallásra ennek nem sok köze van a zenéhez, Anderson személye azonban rögtön más megvilágításba helyezi a történetet.

Negyven év, ugyanaz a medveverem – Budapestre jön a The Mission

Negyven évvel a megalakulása után ismét Budapesten koncertezik a The Mission: a brit goth rock és posztpunk egyik meghatározó zenekara 2027. május 9-én lép fel a Dürer Kertben. Wayne Husseyék ráadásul hosszú lemezszünet után új albummal is készülnek, így a Wasteland, a Severina vagy a Deliverance mellett jó eséllyel már friss...
Új koncertek