Műsor:
Bach: I. brandenburgi verseny
Bach: III. brandenburgi verseny
Haydn: VIII. (G-dúr) (Az este) szimfónia
Vezényel: Dubóczky Gergely
Johann Sebastian Bach zenekari alkotásainak csúcsát a Brandenburgi versenyek sorozata jelenti: a féltucatnyi darab a legváltozatosabb apparátusú, szín- és stílusvilágú tételekkel gyarapítja a barokk concerto-irodalmat. A nyitó versenymű leleményes kombinációkra alkalmas fúvóskart szerepeltet a
vonósapparátus mellett. Második tétele Itália kék egét is elénk varázsolja, csöppnyi melankóliával meghintve, majd a záró Menuetto a lengyel tánc (polacca) méltóságteljes ütemeit is becsempészi tételepizódjai közé. S hogy a vonóskar önmagában is mennyire sokszínű hangzásvilágra hivatott, jól példázza a III. brandenburgi verseny.
Röviddel azután, hogy Joseph Haydn másodkarmesteri kinevezést kapott az Esterházy-zenekarhoz Kismartonba, megalkotta azóta is általános csodálatot kiváltó „napszak”-szimfóniáit; az 1761 táján írt 6–8. sorszámú, „Reggel”, „Dél” és „Este” címet viselő művek lettek valószínűleg az első, magyar földön
megszületett szimfóniák egyben. A herceg Európa egyik legjobb zenekarát tartotta fönn kastélyában, az odaérkező Haydn pedig három olyan darabot is megkomponált – egységes füzérként –, amely szólistaszerepet biztosított az együttes virtuóz képességű muzsikusai számára, ötvözve azokban a régi
concerto grosso-hagyományokat az új műfaj sajátságaival. A programunkban szereplő, G-dúr alaphangnemű „Este”-szimfónia bejárja a derű és humor különféle tónusait, hogy végül – mint Vivaldi „Nyár”-hegedűversenye is – nagyszabású „vihar”-fináléba torkolljon.
Az est karmestere, Dubóczky Gergely, részben a csembaló mellől irányítja majd együttesünket. A hangversenyen megszólaltatott csembaló az új évezred kezdetén készült, egy XVIII. századi instrumentum pontos másolataként, s így önmagában is megigéző látványt és hangzásélményt nyújtva.
Szólj hozzá!