Ludwig van Beethoven (1770–1827)
7 Bagatelles op. 33
32 Variations in c-Minor WoO 80
Allegretto – Variation I–XXXII
Rondo a Cappriccio op. 129
«Die Wuth über den verlornen Groschen»
Allegro vivace
Franz Schubert (1797–1828)
Zongora Szonáta in B-Major D 960
Molto moderato
Andante sostenuto
Scherzo. Allegro vivace con delicatezza –
Trio
Allegro ma non troppo
Szünet
Tüzes temperamentum, csendes melankólia
Különösen lobbanékony volt, ez a zenéjéből is kihallható.
Ludwig van Beethovent ismerték és félték indulatkitörései és az előadókkal szembeni könyörtelen
elvárásai miatt. Még ma is csodálják szikrázó képzelőerejét. Újra és újra megdöbbenést, sőt néha
sokkot okoz. Az 1802-ből származó hét bagatell közül az ötödik vége felé a szó szoros értelmében
zsákutcába vezeti a zongoristát. Szegény zenész több ütemre ott ragad, fejét már-már falba veri – míg
végre eljő a felszabadító áttörés a folytatásban.
Az 1806-ból származó, saját témájú 32 variációt páratlan képzelőerő és kidolgozottság jellemzi.
Míg az 1795-től íródott Capriccio «Düh az elveszett garas miatt» sokatmondó címmel a zeneszerző legendás
zongoratudását mutatja be.
Az eminens formátum Franz Schubert 1828-as B-dúr szonátájában is elvárt, de a zongorairodalom
ezen csúcsán, a zeneszerző egyik utolsó művében különleges igényeket támasztó, de elsöprő hatású
érzelmi tartomány észlelhető. Az első téma csendesen pihen B-dúrban, mire a második téma lehető
legtávolabb elhelyezett fisz-mollja éles kontrasztban válaszol rá. A tovább haladás előtti végtelennek
tűnő trilla nem sok jót ígér. A második tétel, az Andante igazi temetési menetnek tűnik. Erre a sötét
hangulatú zenére egy scherzo a válasz, amelynek boldogsága erőltetettnek tűnik, mely pedig még
inkább igaz a finálé végére. A bátyja, Ferdinánd családjával Bécs külvárosában, Wiedenben élő zeneszerzőnek
még betegágyában is volt reménye. A vég pedig a vártnál gyorsabban jött el. Ez a B-dúr
szonátájában érezhető.
Stanev Vesselin
Vesselin Stanev bolgár zongoraművész a szófiai Zeneakadémián, Dmitrij Baskirovnál a moszkvai
Csajkovszkij Konzervatóriumban, Alexis Weissenbergnél pedig a párizsi Conservatoire National
Supérieur de Musique-ban tanult. További impulzusokat kapott Peter Feuchtwangertől is Londonban.
A moszkvai Csajkovszkij-verseny és a párizsi Concours Marguerite Long-Jacques Thibaud díjazottja
volt.
Rendszeresen fellép jelentős európai koncerttermekben (a bécsi Musikverein, a londoni Wigmore Hall,
a berlini Philharmonie, a lipcsei Gewandhaus vagy a párizsi Salle Gaveau), Gyakran utazik az északi
országokba, Kelet- és Délkelet-Európába, Oroszországba és Japánba.
A kamarazenét különösen intenzíven műveli, például Ekaterina Frolova hegedűművész, Eva Oertle fuvolaművész
vagy Despond Zoltán cselló művész társaságában. Számos CD-t vet már fel az RCA, a Sony
Classical és a bolgár Gega New kiadó számára.
www.vesselin-stanev.com
Szólj hozzá!