Program:
Vermesy Péter: Trió
Csíki Boldizsár: Hegedű-brácsa duó
Kőmíves János: Négy magyar históriás ének
Oláh Tibor: Szólószonáta fuvolára
Oláh Tibor: Szólószonáta klarinétra
Oláh Tibor: Trió
Közreműködik Gáspár István - ének,
Kincses Margit - zongora, Line Ildikó -hegedű, Molnár Piroska - cselló, Bányai Miklós - brácsa, Fülep Márk - fuvola, Szepesi János - klarinét, Bábel Klára - hárfa, Kovács Gergely - kürt
Zenetörténetünk vissza-visszatérő “hagyománya”, hogy számos nagyszerű magyar komponista művészete feledésbe merül, “árnyékban marad”, olykor el sem éri a zenei élet, a koncertélet ingerküszöbét. Pedig bizony szegényebbek vagyunk műveik nélkül. Az elmúlt század utolsó harmadában hol közéleti, hol politikai okokból, vagy csak a puszta közöny okán igen gyér figyelem irányult számos kitűnő magyar zeneszerzőre, kiváltképp, ha nem Magyarországon éltek.
Kamaraestünk szerény hozzájárulás művészetük megismertetéséhez.
Vermesy Péter (1939-1989) - Kolozsvárt született és Németországban hunyt el, a romániai diktatúra bukásának napjaiban.
Emblematikus figurája volt Kolozsvár zenei életének, rendkívüli tehetség, aki mélyen értette a bartóki örökség lényegi elemeit, akkor, amikor ez még sokaknak gondot okozott. Műveit a népzenei gesztika és a kortárs intonáció organikus egysége jellemzi, ennek szellemében született három remek szimfóniája, kamarazenekari művei, és virtuóz egyfelvonásosa, az Ördögváltozás Csíkban, melyből frissen készült lemez-felvétel Gáspár István főszereplésével. Ezúttal szellemes kis triója hallható - finom persziflázs Haydn papa címére…
Csíky Boldizsár, sz. 1937 - a legismertebb kortárs zeneszerzők egyike, számos díj kitüntetettje, A hegy, a Gulag, a Barcsay-kantáta szerzője, legendás filharmónia-igazgató és tanár. Ő is a bartóki szálon indult, az új, kortárs hangzások bűvöletében, de zenei nyelve mentes tudott maradni a rapszodikus irányváltásoktól, szerzői pályaíve töretlenül vezetett az utóbbi két évtized kivételes szépségű alkotásai felé. A népi alapokra épülő hegedű-brácsa kettős egy, különböző összeállítású együttesekre komponált kamarazenei ciklus egyik önálló része.
Számos műve elérhető hanglemezen, legutóbb az Angelika Leánykar új CD-jén. Gulag című kantátájának felvételét az Auris Records jelentette meg.
Kőmíves János (1932-2005) - Petrovics Emillel együtt ők ketten alkották Farkas Ferenc első zeneakadémiai zeneszerző-osztályát a háború után. Kiváló tehetség, nagyszerű mesterségbeli tudás, széleskörű műveltség, biztos ízlés. 1956-ban elhagyja az országot, és előbb Németországban karmesterként működik, majd Franciaországba megy, és sorra komponálja zenekari színpadi és kamaraműveit. Művei ritkán csendülnek föl Magyarországon, nagyszerű vígoperáját, a Boccaccio-novella alapján komponált Néma kertészt a Kolozsvári Magyar Opera mutatta be és játszotta nagy sikerrel. Históriás énekei most hangzanak el először itthon. Néhány zongoraműve hallható Selmeczi György zongora-lemezén(Hungaroton 2007).
Oláh Tibor (1927-2002) - a XX. század utolsó harmadának egyik legjelentősebb, nemzetközi hírű magyar zeneszerzője, akinek munkássága az amerikai és nyugat-európai koncertéletben is nagy sikert aratott évtizedeken keresztül. Ligetihez és Kurtághoz fűződő barátsága is jól jelzi azokat a szerzői törekvéseket, melyek nagyszabású szimfonikus alkotásait, a szimfóniákat és a Brâncusi ihlette zenekari poémákat is jellemzik: tágan értelmezett tonális-modális nyelv, pragmatikusan működtetett részleges szerializmus, archaikus toposzok beemelése, népzenei inspiráció, stb.
Magyarországon a mainstream zenei élet sokáig sérelmezte, hogy Oláh zenét írt számos román kultuszfilmhez, és noha neki magának és zenéjének erős magyar identitásához soha nem férhetett kétség, művészete nem honosodhatott meg a magyar zenei életben, egyedül pazar klarinét szólószonátája ismert igazán. III. szimfóniáját az Auris Records jelentette meg CD-n, 2017-ben. Oláh Tibor “rehabilitációja”, munkásságának megismertetése az újabb generációk sürgető feladata.
Szólj hozzá!