ek
Jakobinus Terem
Budát az európai szövetséges csapatok 1686. szeptember 2-án foglalták vissza. Megindult a város újratelepítése, a Mária Magdolna-templom romjait a ferences szerzetesek kapták meg. Ők a 18. század első felében a gótikus toronyhoz kapcsolva barokk templomhajót, s melléje barokk kolostorépületet emeltek. Ennek hajdani refektóriuma, kolostorebédlője az MTA egyik jelenlegi konferenciaterme.
1794 végén, letartóztatásuk után a ferences kolostor épületébe gyűjtötték össze a francia forradalommal rokonszenvező magyar értelmiségieket és nemeseket, akik a forradalom eszméinek terjesztésére titkos társaságot alakítottak. Ez volt a magyar jakobinus mozgalom. A bécsi udvar a jakobinusok tevékenységét az államrendre és az uralkodó személyére nézve veszélyesnek tartotta, így a társaság tagjait letartóztatták és perbe fogták. A per ideje alatt a hajdani ferences kolostor zárkáiban raboskodtak, a tárgyalást pedig a kolostor refektóriumában tartották, ezért kapta a konferenciaterem - kitűnő műemléki helyreállítása után - a Jakobinus terem elnevezést. A magyar jakobinusok közül hetet halálra, többeket pedig súlyos várfogságra ítéltek. Kivégzésük helyét ma is Vérmezőnek hívják. A ferences kolostor épületébe a 19. század elején a budai főhadparancsnokságot költöztették be, s a templom 1945-ig helyőrségi templomként szolgált.
Szólj hozzá!