A Full Blast-ban Brötzmann maga mellé állított két kiváló svájci zenészt, Marino Pliakast basszusgitáron és Michael Wertmüllert dobon, a ami létrejött, az jobb besorolás híján egyfajta jazz-metál, Brötzmann valamennyi formációja közül is talán a legütősebb: olyan hihetetlen energia szabadul fel koncertjeiken, amelyben a hangok egyetlen folyamatos hanggá olvadnak össze, olyan hangzássá, mint amilyen a világ keletkezésekor szólhatott.
Pályafutásának elején a festőnek készülő Brötzmann évekig Nam June Panik világhírű videoművész asszisztenseként dolgozott, amely átsegítette a „törésponton", kiszakította a formális konzervatóriumi oktatás keretei közül, a mainstream jazz konvencióiból. Nehéz, belülről feszítő zenéjének minden egyes hangja szivárvány módjára egyszerre magában hordozza egy egész oktávnyi hang élményét.
Saját szavaival: "Ami engem igazán érdekel, az a hangzás elképzelése és megvalósítása. Azt mondtam harminc évvel ezelőtt Han Benninknek, hogy úgy szeretnék egy hangot megszólaltatni a hangszeremen, hogy abban az összes többi lehetséges hang is benne legyen, mint egy hangcsoport, ahogy a zongora is meg tud szólalni. És ez az, amit próbálgatok azóta is. Olykor a tárogatóval, ezzel a magyar hangszerrel egész kerülök hozzá..."
Felállás:
Peter Brötzmann - tenorszaxofon, tárogató
Michael Wertmüller - dob
Marino Pliakas - basszusgitár
Szólj hozzá!