Zenész családba születtem, és már gyermekkoromban az anyatejjel szívtam magamba a zene szeretetét, meg minden ehető finomságot, nekem legalábbis azt mondták. Őszintén szólva, csak jóval később jöttem rá, mi is az igazi (zene)szeretet, tisztelet, odaadás, eltökéltség, alázat.
Nagypapám, a Kossuth-díjas, csupaszív, növendékei által Pali „brácsinak” szólított megszállott jótevő,szólista, pedagógus: példaképem volt kiskoromban, felvételein, videóin nőttem fel, bár őt magát sajnos nem ismerhettem.
Túl sok emlékem kiskoromból nincs, csak az, hogy 3 évesen kezdtem a hegedülést, majd a családi hagyományokhoz híven 14 évesen brácsázni kezdtem.
A hangszer iránti szeretetem és a szakma iránti tiszteletem azonban 20-as de leginkább 30-as éveim körül érett be igazán. Addig talán csak elhivatottságról beszélhetnék.
Nem voltam igazán egyszerű növendék, az egyetemi éveim alatt is sokszor kerestem magamnak új mestert, mentort, mindig a megújulást, fejlődést, emberséget tartva szem előtt.
Bár mindenkinek hálával tartozom (különösen így visszagondolva), tanáraim közül időrendi sorrendben Volker Sprengert emelném ki, akinek alapvető technikai és hangszeres tudásomat köszönhetem. Utána Felix Schwatzot említeném, ki máig mentorom és támogatóm, akinek a hangszerén, csodás „asszonyán” játszottam. Szűcs Máténak, mesteremnek, barátomnak és lelki társamnak külön hálával tartozom, ki az elmúlt időszak viharos pillanatain segített át, és tudásával, szeretetével elhalmozott. A nagy öregek közül Siegfried Führlingernek tartozom mély hálával, aki csiszolta
és mélyítette tudásomat, segített visszatalálni önmagamhoz, a Lukács-brácsázáshoz, és aki segített jobb és tisztább emberré válnom.
Jelenleg egy szakmai célnak élek: jobbnak lenni, tisztulni , az igaz utat keresni és sok emlékezetes, érzelemmel teli koncertet adni. Ez persze egész napos gyakorlást, odaadást, koncentrációt és lemondást igényel a maga mélypontjaival és szárnyalásaival egyetemben.
Akármennyire meglepő lehet a következő mondatom: ebben az útkeresésben, Ti, kedves közönségem játsszátok a legnagyobb szerepet!
Szólj hozzá!