Pelvax Zenekar
A Pelvax Zenei Társulás 2004 végén alakult, és 2005 végére nyerte el jelenlegi formáját. Hosszú zenei pályafutásom alatt, amelyet folyamatosan keretbe foglalt a színházi zenélés (Arvisura, Pintér Béla és Társulata) sokféle stílussal találkoztam és rengeteg kihívással kellett szembenéznem.
A zenehallgatói szinten mindenevő vagyok. És ha hallok egy jó anyagot, azonnal szeretném le is játszani. Behatóan foglalkoztam magyar népzenével, flamencóval, rock-, blues- és dzsesszzenével, de soha nem tudtam leragadni egyiknél sem. Habár a különféle stílusok nehézségei rákényszerítettek az alaposságra, és ez néha éveket jelentett. Amikor hegedülök, már a gitár felé pislogok, ha akusztikus gitár van a kezemben, megkívánom az elektromost, a torzító kitartott hangjai a hegedűt juttatják eszembe, és így tovább. Nem beszélve az énekről. Valahogy mindig énekelnem kell a gitár mellé, különben nem tudok mit kezdeni a kezemmel.
Végtelen asszociációs lánc tekereg a fejemben, és nem tudok neki ellenállni. Muszáj ezt valahogy leképeznem. Ezzel a céllal jött létre ez a formáció. Eklektika ide vagy oda, mégsem nevezném ezt világzenének, hiszen nem öncélúan van mondjuk tibeti templomi énekhez basszusgitár illesztve, leöntve indián jajongás-szósszal, fölpörgetve derbukával, odakozmálva hagymázas kvázi népi hegedűvel.
Nem, itt rendes kaját kapsz. Elő-, fő-, és utóétellel, minden a maga élvezeti helyén. Maximum a köret egy kicsit szokatlan, de hát ideje megkóstolni más íz-összeállítást is. Nem ehetsz mindig csülkös bablevest. Egy szó mint száz: Ha nálunk egy dunántúli ugrós Bee-Bop kísérettel szólal meg, azért az dunántúli ugrós marad, fönntartjuk a nóta eredeti rezgését, magyarán ugróst is lehet rá táncolni, ha úgy tetszik. Egyáltalán: lehet rá táncolni.
Szólj hozzá!