Budavári Városháza


CímBudapest, 1014, Kapisztrán tér 1.
Budavári Városháza
A városháza. Az I. kerületi eredeti városháza a mai Szentháromság utca 2. szám alatt volt. A háromtornyos épületet 1692-ben Venerio Ceresola építette és 1698-1707 között Hölbing János kibővítette. A második világháború után a súlyosan megrongálódott épületet renoválták, de mivel a régi polgári élet szimbólumát látták benne, nem adták át kerületi tanácsházának; először a Magyar Tudományos Akadémia kezelésébe került, majd 1992-től a Budapest Kollégiumnak adott otthont. Tanácsházának (önkormányzatnak) a Missziós apácáktól elvett Krisztina körúti kolostorépületet jelölték ki. 1991-ben megállapodás jött létre az állam és az egyház között, amelynek értelmében a Krisztina körút 61/a számú épületet vissza kell adni a missziós nővéreknek idősek szeretetotthona céljára. Az így városháza nélkül maradt I. kerületi önkormányzat 1993-1994-ben megvásárolta a Kapisztrán téri Állami Nyomda épületét egy majdani városháza számára.
A Kapisztrán tér és az Országház utca sarkán álló, akkor még üres, erődítési területen lévő telket Kimnach Lajos építőmester és neje, Bulland Zsuzsanna két részletben, 1827-ben és 1834-ben vette meg a várostól. Az épület 1835-ben készült el Kimnach Lajos saját házának. Kimnach Lajos halála után örökösei 1855-ben az épületet eladták a kincstárnak. Az épületet Amon József tervei alapján 1876-ban kibővítették és átalakították az Állami Nyomda számára.
A Magyar Királyi Állami Nyomda sokáig az ország legfontosabb nyomdája - „nyomdaintézete" - volt. Alapját a Temesvárott 1851-ben felállított nyomda képezte, amelyet az ottani várbeli dikataszteriális épületben helyeztek el és a bécsi államnyomda gépeivel rendeztek be. A nyomda építkezése során készült el az épület Országház utca mentén csatlakozó északi szárnya, az oldalhomlokzat meglévő architektúrájának folytatásával, az új középtengelyben elhelyezett második kapualjjal. Ugyanekkor a régi épület hátsó szárnyában, az északnyugati sarokban lévő ovális alaprajzú melléklépcsőt lebontva ennek helyére új, háromkarú, eklektikus lépcsőházat építettek. Az igényeknek megfelelően többször átalakították és kibővítették, majd 1890-ben a főépület hátsó udvari szárnyának belső falait és boltozatait kibontották, a nagy szedőtermeket az óriási terhelés miatt Eiffel-féle vasszerkezettel csarnokká alakították (e vasszerkezetek bennmaradtak a felújított épületben). 1931-ben a körülépített klasszicista udvar keleti felét beépítették, majd 1934-ben a Bástya sétány felőli oldalon modern géptermet építettek hozzá. A második világháború alatt az Állami Nyomda épülete is megsérült, a helyreállítást 1949-ben végezték el. (...)
A Budavári Önkormányzat a volt Állami Nyomda nagy épületének eredeti déli szárnyát az Országos Műemléki Hivatal irányelvei szerint alakította át városházává, meghagyva, sőt visszaépítve az eredeti épületszerkezetet. Az átalakítás megkezdése előtt a volt nyomdaépület pincéjét és falait a Budapesti Történeti Múzeum régészei kutatták át. Az átalakítás az Országos Műemléki Hivatal direktívái szerint zajlott, meghagyva, sőt visszaépítve az Eiffel-féle vasszerkezetet is. Az eredeti állapot hiteles visszaállítása következtében a nagy, a nyomda idején szétbontott részeket visszabontották és az udvart üvegtetővel fedték be. A földszinti részeken az eredeti festéseket az önkormányzat helyreállíttatta és rekonstruáltatta. A városháza szobáinak és terveinek kialakítása Katona Tamás polgármester, Bérczi Antal, Kiszely István és Nagy Gábor Tamás alpolgármesterek elgondolásai szerint készültek el. A műszaki átadás 1998. április 16-án, az ünnepi átadás 1998. április 23-án történt meg. (...)
Az épület díszítésére a Budavári Önkormányzat a Kiscelli Múzeumból, a Budapest Galériából és a Magyar Nemzeti Galériából szobrokat, domborműveket, mozaikot és olajképeket vett át tartós megőrzésre. Így a városháza egyfajta nemzeti „galériának" is tekinthető, amit érdemes meglátogatni. Az emeleti szobák egy részébe - elsősorban a polgármesteri fogadószobába - Sőtér István irodalomtörténész hagyatékából eredeti, XVII. századi bútorok kerültek.
(Budavár első polgármestere 1990-től 1993-ig Ligeti Imre volt, őt ugyanennek a választási ciklusnak az utolsó évében Vigh Béla követte. 1994-1998-ig Katona Tamás vezette a kerületet, majd 1998-tól napjainkig Nagy Gábor Tamás a választott polgármester.)
 
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
 

Szólj hozzá!


Zenés fürdőzés, Zalatnay Sarolta, retrópartik: Strandok Éjszakája 2019

Zenés fürdőzés, Zalatnay Sarolta, retrópartik:...

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját, a 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Somló Tamásra emlékezünk

Ma három éve, hogy az utolsó erejét összeszedve még megpuszilta Gyöngyvér kezét, aztán a gyötrelmes évek után örökre elaludt – az Újságmúzeum megemlékezését közöljük.

Paul McCartney egy filmklasszikusból írt musicalt

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép (It's A Wonderful Life) című 1946-os Frank Capra filmklasszikusból – adta hírül a BBC News.
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek