ELTE Jogi Kar Díszterem


CímBudapest, 1053, Egyetem tér 1-3.
ELTE Jogi Kar Díszterem

Egyetemünket, az ország legrégibb tudományegyetemét Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek alapította 1635-ben Nagyszombatban.

Ebben az időben a főváros török hódoltsági terület volt, ezért választott Pázmány egy sokkal békésebb régióban, Nagyszombatot az egyetem központjául. Buda felszabadulása után aztán - korábbi elképzeléseinek megfelelően - a fővárosba költözött az intézmény. Az alapító okiratot 1635 május 12-én írták alá, és ugyanazon év október 8-án II. Ferdinánd király is jóváhagyta azt. A királyi beleegyezéssel az intézmény teljes körű egyetemi státuszt kapott, bár kezdetben csak két fakultása volt: bölcsészettudományi és teológiai. A Bölcsészettudományi fakultáson belül megalapították a "facultas artium"-ot, amely a mai gimnáziumoknak felel meg és a diákok egyetemre való felkészítésével foglalkozott. Az egyetem az európai egyetemek jogaival megegyező jogokkal rendelkezett.

Dabronoki György volt az egyetem első rektora. A fakultások elnöki tisztét a dékánok viselték, míg az adminisztratív intézkedéseket az egyetemi kancellár hozta. A kezdetben teológiai és bölcsészettudományi fakultásokkal rendelkező egyetem fejlődésében nagy előrelépést jelentett a jogi kar 1667-es alapítása. 1769-ben, az orvosi fakultás megalapításával az egyetem szerkezete megegyezett a megfelelő európai egyetemekével.

Ebben az időben a négy fakultás 25 tanszéket tartalmazott. Mária Terézia királynő 1777 február 10-én írta alá a az egyetem Nagyszombatból Budapestre költözését jóváhagyó dokumentumot, ugyanezen év november 3-án az egyetem már új épületében nyitotta meg kapuit. A budai Királyi Palotában helyet kapó egyetem megnyitó ünnepsége "olyan pompával és csillogással szervezték meg, melyet a város Mátyás király és Beatrix esküvője óta nem látott".

A bölcsészettudományi fakultáson belül 1782-ben általános és hidraulikai gépészeti intézet szerveződött, de 1857-ben ezek felügyeletét a Polytechnic vette át, végül pedig a Műszaki Egyetem része lett 1871-ben. 1784-ben az egyetem Budáról Pestre költözött és felvette a Magyar Királyi Egyetem nevet. 1870-ben "Tanárképző Intézet"-et alapítottak, és két év múltán a gyakorló iskola (Trefort Ágoston Gyakorló Iskola) is megnyitotta kapuit. A tanárok és kutatók tudományos oktatási szintjének emelése érdekében 1895-ben megalakult a báró Eötvös József Kollégium.

Az egyetem mindig kiemelkedő szerepet vállalt a haladó eszmék terjesztésében. A XVIII. század végén a felvilágosodás főbb irányzatai képezték a hazai oktatás alapját. A magyar jakobinus mozgalom tagjai is kapcsolatban álltak az egyetemmel, miután a szervezkedést lelepleződött 1794-ben a tanárok és diákok egy része is áldozatul esett a megtorló intézkedéseknek. A feudális rendet megdöntő 1848-as forradalomban és szabadságharcban az egyetemi ifjúság és professzoraik köréből sokan vettek részt.

1949-ig az egyetem Jogi és Államtudományi, Bölcsészettudományi, Orvostudományi és Teológiai Karból állt. 1949-ben az Orvostudományi Kar kivált, és Semmelweis Orvostudományi Egyetemként folytatta munkáját. Ugyanebben az évben a Teológiai Kar is kivált, utódja a Teológiai Akadémia lett. A Bölcsészettudományi Karból különválasztották a független Természettudományi kart a matematika és a természettudományos oktatás színvonalának emelése érdekében. 

1983-ban a korábban Budapesthez leányintézményként tartozó Egri Tanárképző Főiskola az egyetem részévé vált Tanárképző Karként. 1990-től a szociológia, szociálpolitika oktatása és a szociális munkások képzése a Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet- és Továbbképző Központban folyik. 

1921-ben az egyetem Pázmány Péter nevét vette fel, 1950-től pedig egyik korábbi rektorának és professzorának, a torziós inga feltalálójának, Eötvös Lorándnak a nevét viseli. 

Az egyetem százados hagyománya, hogy a legkiválóbb magyar és külföldi akadémikusoknak - munkálkodjanak bár a bölcsészet vagy a természettudományok körében - az egyetem legmagasabb kitüntetését, a tiszteletbeli professzor címet adományozza. A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy 1847-től máig 106 magyar és 166 külföldi tudós és közéleti személyiség nyerte el ezt a címet. Büszkék vagyunk arra, hogy a tiszteletbeli professzorok között a XIX. században ott találhatjuk Bunsent Heidelbergből, Kelvint Glasgowból és a kémikus Pierre Berthelot-t. A későbbiek között Heisenberget, a fizikai Nobel-díj tulajdonosát, Kolmogorov szovjet matematikust, Willy Brandt német politikust, Fred Sinowatzot, a volt osztrák kancellárt, Wolfgang Schlachter német nyelvészt és Habsburg Ottót többek között. A magyar tiszteletbeli professzorok között ott találhatjuk egyetemünk volt professzorát, Than Károlyt, Jókai Mórt és Mikszáth Kálmánt, Arany Jánost csakúgy, mint Liszt Ferencet és Kodály Zoltánt. 

A magyar és nemzetközi tudományos élet képviselői közül sokan tanítottak egyetemünkön. Révai Miklós, Horváth István - akiknek nagy szerepe volt a magyar irodalmi kultúra fejlesztésében a múlt századi Magyarországon - ; Jedlik Ányos, a fizika tanára, aki elsőként alkalmazta a dinamót; Czernák János, a laringoszkóp (gégetükör) feltalálója; Semmelweis Ignác, "az anyák megmentője", aki felfedezte a gyermekágyi láz kórokozóját. A XIX. század leghíresebb jogtudósai: Frank Ignác, Pauler Tivadar és Wenczel Gusztáv is oktattak itt. A század híres professzorai között ott találjuk Horváth Jánost, az ismert irodalomtörténészt; Lukács György filozófust; Fejér Lipót és Riesz Frigyes matematikusokat; Fülöp Lajos művészettörténészt; Gombocz Zoltán, Bárczi Géza és Pais Dezső nyelvészeket. 

1985-ben ünnepeltük egyetemünk alapításának 350. évfordulóját. Évszázadokig egyetemünk volt az egyetlen magyar "universitas", így intézményünk töltötte be az összekötő szerepet számos ország tudósai és a magyar tudomány és kultúra között. Intézményünk sok szállal kapcsolódik számos ország - különösen a szomszédos országok - kulturális történetéhez. Az évforduló alkalmat szolgáltatott arra is, hogy elmélyítsük kapcsolatainkat a környező országok egyetemeivel.

  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
 

Szólj hozzá!


Zenés fürdőzés, Zalatnay Sarolta, retrópartik: Strandok Éjszakája 2019

Zenés fürdőzés, Zalatnay Sarolta, retrópartik:...

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját, a 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Somló Tamásra emlékezünk

Ma három éve, hogy az utolsó erejét összeszedve még megpuszilta Gyöngyvér kezét, aztán a gyötrelmes évek után örökre elaludt – az Újságmúzeum megemlékezését közöljük.

Paul McCartney egy filmklasszikusból írt musicalt

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép (It's A Wonderful Life) című 1946-os Frank Capra filmklasszikusból – adta hírül a BBC News.
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek