Győri Bazilika


HonlapNem ismert
CímGyőr, 9021, Káptalandomb 17.
Győri Bazilika
A BAZILIKA TÖRTÉNETE
A győri egyházmegyét Szent István király alapította. Minden bizonnyal már akkor épült templom is az egyházmegye központjában. Az első templom építését 1033-ra tehetjük. Ezt a hagyományt őrzi a templom északi oldalfalán lévő dombormű, amely szent Istvánt ábrázolja templommal és az 1033. évszámmal.
Az első templom román stílusban épült. A templom titulusa a Mennyekbe felvett Boldogasszony volt. A tatárjárás alkalmával ezt a templomot nagy pusztulás érte. Feltehető, hogy ebből a templomból maradt meg a mai északi hajó apszisának alsó, román stílusjegyeket viselő része.
A romos templomnak ugyancsak román stílusban való újjáépítése Omode püspök (1254-1263) idejére tehető, majd alig két évtized múlva a cseh Ottokár király hadai által ismét megrongálódott a templom. Hédervári János ehhez a templomhoz építtet a déli homlokzaton gót stílusban kápolnát a Szentháromság tiszteletére 1404-ben. Ide is lett eltemetve.
Dóczy Orbán püspök (1481-1487) az egész Székesegyházat gót stílusban építtette újjá. Ennek a stílusnak maradványai ma is megtalálhatók a mostani sekrestye padlásán és a tetőtérben. Ezt a remek székesegyházat pusztította el 1529-ben az a tűzvész, amelyet a várkapitány gyújtott, mert a török elől fel akarta égetni az egész várat. A várkapitány neve Lamberg Kristóf volt. A török történetírók ebben az időben Győrt "égett város"-nak nevezték. Az egyik torony valószínűleg ekkor dőlt le. Ezt követően az ortodox vallású Bakits Pál zsoldoskapitány a megmaradt toronyban levő harangokat elvitette.
Olyan állapotba került a templom a század közepére, hogy csak egy részét tudták istentiszteleti célra használni, sőt a templomhoz hozzáépítve istállók, raktárak és kisebb lakások sorakoztak.
I. Ferdinánd a Bécset fenyegető török veszedelem ellen megerősítette a várat és a templomot le akarta romboltatni, de erre mégsem került sor. Istentiszteleti célra azonban továbbra is csak a templom egy részét használhatták és azt el is választották fallal a többi résztől.
I. Draskovich György idejében (1578-1587) villámcsapás érte a templomot és annak egy részét romba döntötte. A templomban ekkor a lőszerraktár is megszűnt. A templom második tornya is ekkor dőlt le. 1594-ben Hardegg Nándor várkapitány feladta a töröknek a várat. Ekkor pecsételődött meg végleg a templom sorsa. Szimán basa a templom északi hajóját az ablakokig feltöltötte földdel és ágyúkat állított be az ablakmélyedésekbe. A sekrestyében és a Szentháromság kápolnában lőszert raktározott, a templom többi részét istállónak, a kriptát börtönnek használták.
Győr visszafoglalása után (1698) csak Naprághy Dömötör püspök kezdte meg a Székesegyház felújítását. 1614. március 24-én Te Deumot mondtak a város felszabadításáért a Székesegyházban. Az épületet ekkor a csúcsívek helyett dongaboltozattal fedték le.
A teljes felújítás II. Draskovich György püspök idejében kezdődött meg. Az újjáépítés kétharmadát a püspökség, egy harmadát a Káptalan viselte. Giovanni Battista Rana olasz építészre bízta a munkát. Ekkor nyerte el a Székesegyház a mai belső elrendezettségét. A gót stílusból a korai barokk stílusnak megfelelően alakította át. A templomnak azonban csak egy tornyot terveztek, de az is csak a tetőzetig épült meg, fölötte fából készült torony emelkedett.
A munkát Széchenyi György püspök folytatta (1658-1685). A fatorony helyett kőből készíttetett tornyot rézborítású sisakkal.
Igazán nagy és maradandót Zichy Ferenc (1743-1685) alkotott a Székesegyházon. Mint nagy Mária-tisztelő, munkáját azzal kezdte, hogy a Szűzanya kegyképének új márványoltárt készíttetett. A belső felújításnál építésze Hefeel Menyhért volt, a kőfaragó szobrász Gottschall József, festőművésze pedig Maulbertsch Antal. Ezeknek a művészeknek bevonásával készült el a Székesegyház belső díszítése, az oltárok, a freskók, az aranyozások és a falak műmárvány borítása. A költségekre a püspöki jövedelmén kívül saját családi vagyonának bevételeit is felhasználta. Győr város vezetősége Szent István vértanúnak, a város védőszentjének tiszteletére saját költségén építette meg a Szent István oltárt. A templom felszentelésére Zichy püspök aranymiséje alkalmából, 1874. augusztus 15-én került sor. A püspöki trónusról a hagyomány azt tartja, hogy a trónus Mária Terézia részére készült és ő azt Zichy püspöknek adományozta.
A Székesegyház körül temető volt, amit fallal vetek körül. Zichy püspök megszűntette a temető használatát. A talaj azonban meglazult, és amikor a francia csapatok 1809-ben felrobbantották a várfalakat, a hatalmas torony elmozdult a templom testétől. 1823-ban hatalmas klasszicista támaszfalat építettek a homlokzat elé.
Újabb nagyszabású munka Széchenyi Miklós püspök idejében volt a Székesegyházon (1901-1911). A templom szentélyét lezáró nyolcszögű apszisok helyett román stílusra utaló kör alakú apszisokat építtetett. A templomot teljesen lefedő sátortetőt három részre osztotta és az oldalhajók fölé külön tetőzetet emelt. A felújítás költségeit a Napraghy Demeter püspök által hozott gobelin-kárpit árából fedezték, amelyet 100 000 forintért a királyi kincstár vásárolt meg.
Breyer István (1933-1940) idejében került sor a főhomlokzat restaurálására, továbbá a Székesegyház belső padozatának újbóli leborítására. A II. világháború alatt a visszavonuló német csapatok Révfalu felől gyújtólövedéket lőttek 1945. március 29-én a Székesegyház tornyára. A belső faszerkezet kigyulladt, a harangok a torony testébe zuhantak, az égő sisak rádőlt a Székesegyház tetőzetére és az leégett, a boltozat azonban nem szakadt be. A kegyképet az esetleges megsemmisülés elől Molnár Vendel sekrestyés biztonságos helyre vitte. A Székesegyház égését Apor Vilmos püspök végigszemlélte és zokogásba tört ki.
Papp Kálmán püspök (1946-1966) ideiglenesen lefedette a székesegyház tetőzetét és a tornyot is, melyre egy fából készített keresztet állítottak fel.
Bánk József püspök (1966-1968) kezdeményezte a Székesegyház teljes külső felújítását. Még 1968-ban elkészült a vörösréz borítású toronysisak az eredeti formájában.
Kacziba József (1968-1975) idejében megvalósult a teljes külső felújítás. A tetőzet ismét úgy lett kialakítva, hogy mindhárom hajó egy tetőzet alá került és terméspalával lett leborítva. A felszentelés 1972. augusztus 15-én történt, a vérrel könnyezés 215. jubileumi évében.
KIEMELKEDŐ ESEMÉNYEK A SZÉKESEGYHÁZ ÉLETÉBEN A TÖRTÉNELEM FOLYAMÁN
1716. november 8.
Itt adták át Savoyai Jenő hercegnek a török hadjáratokon szerzett győzelmeinek elismeréseként a pápai kitüntetést és egy díszkardot.
1764. szeptember 1.
Mária Terézia és családja ünnepi szentmisén vett részt a Székesegyházban.
1771. július 15.
A Raguzából hazatérő Szent Jobbot ünnepélyesen fogadták a Székesegyházban.
1790. március 19.
A Szentkoronát a Szent László kápolnában őrzik.
1807. április 3.
I. Ferenc császár ünnepi szentmisén vesz részt a Székesegyházban.
1835. október 11.
A Szentkoronát ismét a Szent László kápolnában őrzik.
1987.
A Szent Jobb országjáró körútján három napig tiszteletre van kitéve a Székesegyházban.
1994.
A Szűzanya fatimai szobra három napig tiszteletre van kitéve a Székesegyházban.
1996. szeptember 7.
II. János Pál pápa látogatást tesz a Székesegyházban, szól a jelenlevő papokhoz és hívekhez, imádkozik a Szűzanya kegyképe előtt és Apor Vilmos püspök sírjánál.
1997. március 17.
A Szűzanya kegyképe vérrel könnyezésének 300 éves jubileuma alkalmából Giberto Agustino bíboros, mint pápai legátus, ünnepi szentmisét mutatott be az egész magyar püspöki kar jelenlétében a Székesegyházban és a Szentatya Bazilika Minor rangra emelte a Székesegyházat.
Forrás: "Győri Bazilika" ismertető
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
 

Szólj hozzá!


Balesetet szenvedett Laár András – a mai koncert nem marad el!

Balesetet szenvedett Laár András – a mai koncert nem...

Facebook-posztban értesítette a KFT együttes a rajongóit, hogy két napja baleset érte Laár Andrást.
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

A hazai könnyűzene diadala: hat magyar zenekar léphet fel idén a bécsi fesztiválon

Immáron hivatalosan is bejelentették, hogy az idei Waves Vienna egyik fókuszországa Magyarország lesz.

10 album, ami idén lesz 10 éves

Tíz év nem nagy idő, tekintve, hogy idén dömpingje van a 20+-os jubiláló zenekaroknak, de azért érdemes egy évtizedes számvetést készíteni. Az külön jó, hogy az alább említett zenekarok közül páran tiszteletüket teszik idén Magyarországon.
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek