2003-ban az art mozik műszaki fejlesztésére kiírt pályázat sikerével és az elnyert 45 millió vissza nem térítendő támogatással, valamint az önkormányzat 27 milliós önrészével 2004-ben megtörtént az átalakítás.
Mivel az új filmgyártás leginkább látványra és hangzásra épül, ezért a mai komfortigény mellett ezek biztosítása volt a pályázat feltétele: szék csere, légkondi,vászoncsere és a hangtechnika. az utóbbi követelménye Dolby Digitális hangzás, amit nálunk a jelenlegi legkorszerűbb moziprocesszor beépítésével és a hozzátartozó 4db erősítővel -2X400 watt teljesítmény darabonként- szinte a tökéletes hangzást értük el, a magas hangoktól a mélyig a skála szinte minden fokát ki lehet hozni, természetesen ha a filmre felvitték, igényes kivitelben, 5+1 csatornára szétbontva:
Front hangszórók:
1. bal oldali - a vászon mögött
2. jobb oldali - a vászon mögött
3. középsugárzó - a vászon mögött
Háttér hangszórók:
1. bal oldali - oldalt a falon 6 db
2. jobb oldali - oldalt a falon 6db
3. két db mélynyomó - a vászon mögött
Ez itt a múlt:
Részlet Stáhl László írásából:
Új fimszínház épül Mohácson
Mohácson az úttörőliget területén épül fel az ország egyik legmodernebb filmszínháza.
1964 ben vetődött fel az a probléma,hogy a meglévő mozi a mai igényeket sem befogadóképessége, sem korszerűsége tekintetében nem elégíti ki. A szabadtéri színpadon létrehozott új kertmozi az előbbi segítségére volt a nyári hónapokban.
Egy új mozi építésének javaslata mégis indokolt volt.
A kezdeményezés megvalósításához a városi Tanács hárommilliót, a Művelődésügyi Minisztérium Filmafőigazgatósága mozifejlesztési alapjából kétmillió, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat pedig a saját beruházásából a berendezések egy részének biztosításával, közel egymillió Ft-ot biztosított. Ezzel megkezdődött a beruházási program elkészítése és a tervezési munka.
Több terv és kivitelezett létesítmény tanulmányozása után a legkedvezőbb, a LAKÓTERV mérnöke, Lőrincz József építőművész által tervezett ózdi 434 férőhelyes filmszínház terve került kiválasztásra. De mivel ez csak iránytervként használható, ezért a BM Tanácsi Tervező Iroda új, átdolgozott, egyedi kiviteli tervet készített. Még a tervezés időszakában lehetőség nyílt arra, hogy a szélesvásznú moziadottágokat kiterjesszék a 70 mm-es méretű filmek vetítésének megvalósítására, a nézőtér magasságának növelésével.
A munkálatokat végül 1965-ben kezdték meg.
A vasbetonból és üvegből épült kultúrlétesítmény jellemző műszaki adataiból a következtetni lehet a méretarányokra:
Földszinti alapterület: 1066m2
külső szélesség: 29m
Emeleti alapterület: 1118m2
külső hosszúság: 42m
Beépített légköbméter: 7910m3
külső magasság: 7,20 m A nagy felületű ablakok természetes ragyogást biztosítanak az előcsarnokban.1970 ben az épület jellegét szimbolizáló kerámia fal került melynek alkotója Pattantyús József pécsi keramikus. A bejárattal szemben lépcső vezet fel a nézőtér magasságában az emeleti szintre, ahol különböző kultúrhelyiségek ölelik körül a mozi nézőterét. Az emeleten találhatók a klubhelyiségek, nagyméretű társalgók, büfé és a tizenkét bemutató, illetve kiállítási helyiség. Az oldalfalakon látható majd Kolbe Mihály festőművész tájjellegű,és történelmi voatkozású alkotásait.Az épületben a mozi nézőterének kialakítása adta az egyik legnagyobb feladatot. A 18,50 m szélességű, 16,50 m hosszúságú és 8,25 m belmagasságú terem kialakításában az építészeti és esztétikai formák megalkotása mellett szigorú filmvetítési irányelveket is figyelembe kellett venni. Filmszakemberek javaslatára a belmagasság növelésével lehetett elérni, hogy az elképzelhető legnagyobb méretű képet 16m szélességben és 7,20 m magasságban lehetett kialakítani. A 70 mm es film vetíthetőségének gyakorlati megvalósítást jelentheti; a legjobb minőségű képet és térhatású hangot.
A nagy kép vetítésével és a hat csatornás térhatású hanggal a törekvések arra irányulnak, hogy a mozgófénykép szemlélését közelebb hozzák az emberekhez, azaz a nézőt magát belevonják a cselekménybe. A panoráma rálátást a nézőtérről a kép közepére 20 fok alatt határozták meg. Ezért is, de a panoráma hatás miatt is a vetítőfelület alsó szélét a színpad padlója felett 50 cm-re kellett kialakítani. Az eltolt széksorok nem alkalmazhatóak a széles rálátási szög miatt, ezért soronként a padlóvonal magassága 15 cm-rel emelkedik hátrafelé. Az első és az utolsó sor közötti függőleges magasság különbség 1,80 m. A vetítővásznat plüss függöny takarja, az oldalfalakon akusztikus burkolat van felszerelve különleges színösszeállításban amely hangulatos benyomást tesz az emberekben. A nagy felületek hangelnyelő szigetelési munkáit a Filmtechnikai Vállalat végezte.
Szólj hozzá!