Örkény Színház

1940-ben Budapest VII. kerületében a tervezett, de soha el nem készült Madách sugárút elején üresen állt egy telek, amelyet senki nem akart beépíteni. Végül a Közmunkatanács vállalta az épület megépítését. A terveket Gerlóczy Gedeon készítette. Hogy az anyagi ráfordítás valamelyest megtérüljön, az épület alsó három szintjén mozit tervezett. Már a munkálatok ideje alatt kiadták a helyiséget, ám a bérlő nem kapott engedélyt a mozi üzemeltetésére. Ekkor merült föl az ötlet, hogy az épülő mozit alakítsák át színházzá.Ezzel egy időben Károlyi István gróf, Károlyi Mihály huszonegy éves unokaöccse elhatározta, hogy Földessy Géza segítségével színházat alapít. Károlyi István végül a Madách tér 6. szám alatti színházat vette meg.
A Madách Színház első előadása Móricz Zsigmond Kismadár című drámája volt, Dayka Margittal a címszerepben, 1940. november 29-én. Az első évadban a Nemzeti Színház is vendégeskedett az épületben. Károlyiék ekkor az igazgatást Pünkösti Andornak ajánlották fel. Pünkösti Madách Színháza 1941. szeptember 19-én tartotta az első bemutatót, Pirandello IV. Henrik című drámáját ő maga állította színpadra, Várkonyi Zoltánnal a címszerepben.A Madách Színház munkája az 1941-1944 közötti időszakban szorosan összefüggött a politikával. Lévén, hogy a színház magánvállalkozás volt, a hatalom befolyása kevésbé nehezedett rá, mint az állami színházakra. Pünkösti háborúellenes, antifasiszta szelleme a független gondolkodású pesti polgárság egyik utolsó menedékhelyévé tette a színházat. A hétvégeken munkáselőadásokat is tartottak, leszállított helyárakkal. A színházban Stúdiót hoztak létre a fiatalok továbbképzésére, amelynek munkájában többek között Várkonyi Zoltán és Marton Endre is részt vett. A Stúdió matiné-előadásokat tartott a színházban.A német megszálláskor, 1944. március 19-én a színházat bezárták, benne a Nyilas Színészkamara foglalta el helyét. Pünkösti öngyilkosságot követett el. 1944 áprilisától az év végéig Cselle Lajos fasiszta színházat vezetett az épületben. A háború után fél évig a színházépület Palasovszky Ödön kísérleti vállalkozásának adott helyet, majd 1946 elejétől a Színiakadémia színháza lett, önálló színészgárdával, de lehetőséget adva az ifjú színészpalántáknak is. A színházat ekkor Hont Ferenc igazgatta. 1947 októberében a színház állami kezelésbe került, és Állami Madách Színház néven folytatta tovább a munkát. Egy évvel később kivették az - akkorra már - Színház- és Filmművészeti Főiskola hatásköréből, 1949 áprilisától pedig a Nemzeti Színház vette bérbe a színházat, Lope de Vega A kertész kutyája című drámáját játszották Bajor Gizi főszereplésével. Az államosításkor teljesen átszervezték a Madách társulatát, amely Barta Zsuzsa igazgatása alatt folytatta a munkát. 1951-ben a színházat átköltöztették az Izabella térre (ma Hevesi Sándor tér), az addigi Magyar Színház épületébe.
Ekkor az épület az Állami Faluszínház központi helyisége lett. A Faluszínház feladata a vidéki színházak tájelőadásai által nem látogatott kisvárosok és községek színházi ellátása volt. Eleinte esztrádműsorokkal, később egész estét betöltő művekkel járták az országot. 1951-től 1954-ig az akkor még üres Madách téren állomásoztak, és innen indultak a Faluszínház autóbuszai. A színházat próbahelyiségként használták, de szombaton és vasárnap előadást is tartottak.1954-ben, amikor a Faluszínház átköltözött a Kölcsey utcába (a mai Gutenberg Művelődési Központ helyiségébe), a színházat a Madách Színház Kamaraszínháza (később Madách Kamara) néven a Madách Színházhoz csatolták.Jelentős korszak az Ádám Ottó igazgatásához kötődő három évtized, melynek során a „Kismadáchban" a Madách Színház kiváló társulatának tagjai játszottak, és nem hiányzott a repertoárból a klasszikus irodalom. A színház kortárs nemzetközi darabok gazdája, és új magyar művek ihletője is volt.1983-tól húsz éven át heti három estén itt lépett fel a magyar kabaréhagyomány kiemelkedő alakja, Hofi Géza.Ádám Ottó nyugdíjba vonulásával a színház műsora a bulvárirodalom felé hangolódott, noha, leginkább Huszti Péter és Kolos István rendezésében, egy-egy komolyabb mű is színpadra kerülhetett.A Madách Kamara művészeti vezetését 2001-ben vettem át, azzal a feltétellel, hogy önálló társulattal, teljes szakmai függetlenséggel dolgozhatunk. A következő három év a repertoár áthangolásának és az új társulat kialakításának jegyében telt el.Az Örkény István Színház 2004. szeptember 21-én nyílt meg, önálló társulattal rendelkező repertoárszínházként.