Trafó Kortárs Művészetek Háza

Az üresen álló ipari épületekbe betelepülő művészeti központoknak, kulturális intézményeknek évtizedekre visszanyúló hagyománya van Európa nyugati felében. Az 1998-ban megnyílt Trafó Kortárs Művészetek Háza elsőként állt be Magyarországon ezek sorába.
Misszió:A Trafó társadalmi, kulturális szerepvállalását (is) nagyban meghatározza, hogy a kortárs művészeti alkotások rétegzettek, egyszerre többféle olvasatuk is lehetséges, ezek felfedezése, értelmezése, elfogadása, illetve elvetése a befogadó szabadsága. Ez már nemcsak egy pluralista álláspont elfogadására kötelez minket, hanem saját ízlésvilágunk/véleményünk kialakítására, és ezzel összefüggésben ismereteink, tájékozottságunk folyamatos bővítésére is. A változás, az útkeresés nemcsak az alkotásokat, hanem a befogadói közeget is arra ösztönzi, hogy véleményét a pluralizmus, a türelem, a multikulturális attitűd elfogadása, a hagyományok ismerete és az általuk felállított korlátok állandó feszegetése mentén fogalmazza meg.
A Trafóban látható műalkotások esetében az útkeresés részben technikai, illetve technológiai, részben gondolkodásbeli, világnézeti, illetve esztétikai kérdés. Az intézmény mind a látogatók, mind az alkotók és az előadók oldalán részt vesz az új értékeket teremtő útkeresésben; miközben szándéka nem pusztán a szórakoztatás, az esztétikai élmény felfedezése, a tehetségek támogatása hanem az is, hogy a kultúra és a művészet nyelvén foglalkozzon társadalmi kérdésekkel.A Trafó miközben támogatja az állandó változást, a meglévő értékeket is őrzi: az egyre újabb utakat a már meglévő esztétikai korlátok és kulturális értékek mentén tárja fel a bemutatásra kerülő sokszínű, megannyi befogadói szempont szerint is értékelhető program és a differenciált kommunikáció révén bővíteni vágyott közönsége számára.
A Trafó feladata az alkotók, az előadók és a műalkotások számára a technikai és logisztikai háttér biztosítása, a befogadói közeg megteremtése, valamint fórum biztosítása a szakmai közeg és a szélesebb nyilvánosság párbeszédéhez: a két fél kapcsolatának ápolása és bizonyos mértékű - választásunk eredményeképpen a bemutatandó alkotások függvényében - terelése.
Jelen:A Trafó intézmény, épület, tér, közeg, vibrálás, intellektuális kaland, kockázat, lehetőség. Ház, amely a kortárs művészeteké. Hely, ahol táncról, színházról, képzőművészetrôl, irodalomról, zenéről szól az élet. Színház, amelynek nincs társulata, amelyben a néző egyenrangú az alkotással - lehetősége és egyben kötelessége is, hogy alkotó módon viszonyuljon hozzá. Hely, ahol az emóció az átlagosnál több teret enged maga mellett az absztrakciónak. Hely, amelyen keresztül kitekinthetünk a világra.
Tevékenységének fő célja a kortárs művészetek bemutatása, a kortárs alkotások minél szélesebb befogadói körhöz történő eljuttatása. A bemutatásra szánt, mesterfokon előadott, illetve kivitelezett alkotások kiválasztásánál - a fizikai és anyagi korlátokon túl - döntő szempont, hogy ezek koncepciója és/vagy kivitelezése új, kreatív, meglepő, szórakoztató vagy akár elgondolkodtató legyen.
Múlt:Az 1909-ben épült Liliom utcai trafóház, az egykori délpesti transzformátor az ipari szecesszió jellegzetes alkotása. A kultúra számára egy francia anarchista művészcsoport fedezte fel a '90-es évek elején a több mint negyven éve elhagyott helyet. Performanszok, koncertek, előadások követték egymást egy nyáron át, majd egy darabig foglalt házként működött. A Budapesti Önkormányzat a meg nem rendezett világkiállításból fennmaradt pénzből vásárolta meg az épületet, hogy azt a legendás Andrássy úti Fiatal Művészek Klubja (FMK) jogutódjaként átépítse egy a mai kornak megfelelő, többfunkciós, magas színvonalon felszerelt, kortárs művészeti központtá. A Trafó Kortárs Művészetek Háza az 1998-as Budapesti Őszi Fesztiválon nyitotta meg kapuit Bozsik Yvette darabjával.