40 éve történt: ráomlott a közönségre a fal az ifiparkos Edda koncerten

Az, hogy ebben az időszakban legtöbbször lepusztult helyszíneken, vagy legalábbis igen szerény körülmények között kellett ezért fellépniük a zenészeknek, nem számított újdonságnak, tragédia azonban csak ezen a napon lett majdnem belőle: a bejárat előtti, jobb oldali feljárórámpa 19 óra 5 perckor, mintegy húsz méter hosszúságban rádőlt az utcai gyalogjárda és a második korlát által határolt területre, ahol kétszázötven fiatal tartózkodott. Öten megsebesültek, néhányukat a helyszínen látták el a mentők, a többieket beszállítottak a kórházba.

"Mit csináljak? Nem tudok mit csinálni!"– ezekkel a kétségbeesett szavakkal fordult a Budai Ifjúsági Park rendezőihez Pataky Attila, amikor egy színpadra bedobott papírfecnire felírt szavakkal értesítették a történtekről. A kint rekedt tömegen úrrá lett a pánik, miközben bent már tomboltak, hiszen nemrég kezdődött az akkoriban már igen népszerű  zenekar koncertje.

Az eredeti hangfelvételek szerint a Néma völgy című, egyébként is lassú számukat fokozatosan halkítva és hangszerről hangszerre kiszállva hagyták abba a zenészek a koncertet. A hangszalagról állítólag jól kivehető a  tanácstalanság, a gitár hol szól, hol nem, míg végül Barta Alfonz billentyűjátéka hallgatott el utoljára, amikor már senki sem játszott vele együtt. A közönség nem hagyta annyiban, nem akart szűnni a „Vissza! Vissza!” kórus. Pataky Attila volt annyira bevállalós, hogy az első sokk után visszaparancsolta a csapatát a színpadra, és végül becsülettel lenyomták a koncertet, amely után a hátsó gazdasági bejáratot vették igénybe a közönség kiterelésére.

Az eset komolyságát jelzi, hogy az I. kerületi rendőrségen kívül a BRFK járőreit is a helyszínre hívták, hiszen ekkor odabent már négyezer rajongó előtt zajlott az Edda-koncert. Másnap jelentés is készült, amelyben kivételesen nem kenték a fiatalokra kenték a dolgot, sőt hangsúlyozták, hogy nem rendbontás következtében dőlt le a fal.

Egy haszna származott mindebből a helynek: finoman szólva az Ifipark nem tudott lépést tartani a modernizációval, magyarán elhanyagolták, de az eset után jobban odafigyedltek rá, így az Ifipark még 1984-ig fogadta a vendégeit.

Egyébként ez az eset vezetett odáig, hogy döntöttek arról: a már évek óta csak raktárként működő városligeti Petőfi Csarnokkal váltják ki az immár életveszélyes „parkot”. A helyet csak akkor zárták be végleg, miután bizonyossá vált a PeCsa 1985. május elsejére időzített megnyitója.

(Magyar Nemzet)
(Beatkorszak blog)
(Magyar Narancs)