Menopauza

A sercegés melegsége, avagy Bródy János a zenészlétről

2016/07/11  ·     ·  mmi

A „magyar dal apját” egy szervezett beszélgetésen volt szerencsénk meghallgatni, ahol Lévai Balázs faggatta mindenféléről. Noha a beszélgetés többször szembeállította a múlt és a jelen jellemzőit, mégsem volt kritikus vagy cikiző: felettébb bölcs és esszenciális megfogalmazása volt mindannak, amit a régi vágású rockerek manapság érezhetnek. És érdemes őket nem csak meghallgatni, hanem meghallani is.

A sercegés melegsége, avagy Bródy János a zenészlétről

Először arról folyt a szó, hogy is volt régen...

Amikor még egy-egy kislemez nem volt több egy szimfóniahossznál, vagyis 3-3 percnél, s a több számot tartalmazó albumokra is legfeljebb 1-2 sláger fért fel – a többi szám pedig kísérletezésre adott lehetőséget. Bródy megfogalmazta azt, amit kortársaitól és a középgeneráció képviselőitől már számtalanszor hallottunk: az, hogy lehetőség volt konceptalbumok megjelentetésére, hogy számokon átívelő gondolatokat közöltek ezek a lemezek a gondos szerkesztés által, progresszivitást adott a zenének.

Ahogy mondta:

„a zenei és színházi élmény határán volt egy-egy nagylemez meghallgatása”.

Amit a technika annak idején adott, szőtte tovább a gondolatot, azt el is vette. Ma már a zene nem művészet, a lemezeket nem szerkesztik, hanem üzleti tervet lészítenek hozzá.

„A mi gyökereinkből nőtt ki ez a nagyon dús lombozatú zenefa”

 – tette hozzá. Megjegyezte, hogy 2015-ben 16 ezer új szám jelent meg. Slágerré válni jó esetben is hetente egy tud, tehát kb. 50 dal váltja be előadója és/vagy szerzője álmait. Így hiába születik azonban sokkal több dal, nem születik több sláger. A hangfelvételi technika fejlődésével ráadásul az egész szisztéma megváltozott.

„Annak idején „kijátszották a számot, és csak azután vették fel”,

most uzsgyi a stúdióba, és addig variálják, amíg kész nem lesz. Kitért a napjainkban tapasztalható bakelti-nosztalgiára is, noha sokan azt állítják, jobban szól, mint egy cédé, valójában a digitális hangfelvételek ugyanolyanok, mint az analóg, esetleg egy dolog hiányzik belőlük:

„a sercegés melegsége”.

Megosztotta közönségével azt a családi szösszenetet is, amikor a legkisebb gyerekének lejátszott egy bakelitet – egyébként mind a négy gyermeke más zenét hallgat –, mire jött a Nagy Rácsodálkozás:

„Ennek két oldala van???!!”

Elismerte, hogy a zenehallgatás viszont megsokszorozódott: szinte mindenki mindenhol zenét hallgat, de elmondta azt is, hogy nem irigyli azokat a fiatalokat, akik most kerülnek fel a rockzene színpadára, mert

„ez egy nagyon gyorsan forgó színpad”.

A tehetségkutatók miatt évente lecserélődnek a szerethető arcok – vélekedett, így a zeneáramba bekeveredett előadók nem képesek személyiséggé válni, ráadásul a szerzői kreativitás is háttérbe szorul. Azok a legszerencsésebbek Bródy szerint, akik rendelkeznek egy közösséggel és/vagy van klubjuk, ahol és akik előtt felléphetnek, így néhány év kísérletezés után a reflektorfényben

"már van arcuk, formájuk, tartásuk."

Elmesélte, hogy újra összeállna a NEOPRIMITÍV, amely arról volt híres, hogy mindenki által ismert slágerekre írtak elsősorban politikai jellegű, blődli szövegeket, amelyek aztán kortársaik körében "örökzöldek" lettek. Most meg az van, hogy nincsenek olyan feldolgozásra érdemes slágerek, amelyeket a társadalom egésze ismer.

A Stumpf-féle elnevezésről, miszerint Bródy a „magyar dal apja”, csak annyit mondott:

 „Nem hiszem, hogy megtermékenyítettem a magyar dal gyermekeit” :)

Bár leginkább szövegíróként emlegetik, ne feledjük, hogy Bródy János mintegy 170 dal zenéjét is megírta.

„Magamat tekintve mindig is voltak kételyeim...”

– tette hozzá a fentiekkel kapcsolatban. Megosztotta a hallgatósággal, hogy a szerzői és az előadói tevékenység szerinte egészen mást követel az embertől, az alkotás nem egy társas műfaj,

„míg a magány az előadó számára irtóztató”.

A publikum a dalokat mindig az előadóval azonosítja, a szerzőt alig-alig jegyzi meg a közönség.

„Én sokat álltam a színpadon, el is énekeltem a dalaim többségát. De vannak olyan kollégáim, akik nagyobb figyelmet érdemelnének, mint én”.

A beszélgetést azzal fejezte be, hogy ugyan ezen a pályán (vö. zene...) viszonylag könnyen lehet sikereket elérni, így a fiatalok számára csábító lehet, de inkább beszéljék le őket erről a szülők... Aztán, ha ennek ellenére mégis zenész lesz,

„akkor talán megérdemli”.

 

 A beszélgetés a Cseh Tamás Program konferenciáján, a Ludwig Múzeumban volt

Fotó innen

Bródy János, zene, zenehallgatás, dalszerzés

 

 

Szólj hozzá!


Rockendrollia búcsúzik a királyától

Rockendrollia búcsúzik a királyától

Ma reggel sokak számára hirtelen megállt az idő. Szalad az élet – szoktuk mondani könnyedén, de amikor elmegy egy több generációs hősünk, aki...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

A világ legdrágább gitárja turnéra indul – de senki sem fogja megszólaltatni

2026-tól nemzetközi turnéra indul a világ eddigi legdrágábban eladott hangszere: Kurt Cobain legendás Martin D-18E gitárja, amelyen a Nirvana frontembere az MTV Unplugged ikonikus felvételén játszott. A híres koncertet New Yorkban vették fel 1993-ban, egy évvel később pedig hanghordozón is eljutott a rajongókhoz.

Summer Hell 2026 – amikor a Barba Negrában felizzik a nyári pokol

Ha nyár, akkor kánikula, fesztiválok – és egy este, amikor a Barba Negra környékén konkrétan megnyílik a föld: 2026. július 25-én In Flames, Napalm Death, Bleed From Within, Unearth és Employed To Serve sorakozik fel a Summer Hell aktuális felvonásán. A svéd In Flames épp Európa-szerte nyomja majd eddigi legnagyobb szabású nyári...

Tudjuk, hol leszel egy év múlva ezen a napon

Geszti Péter 2027. január 30-án mutatja be új nagyszabású koncertprodukcióját, a Poptimista Show-t az MVM Dome-ban. Az est az azonos című készülő album köré épül, amelyben a disco és a funk hangzásvilága találkozik Geszti rapes-popos szövegvilágával.

Farsangi buliját ismét a jótékonykodásnak szenteli az Elefánt

Az Elefánt koncertjei mindig többről szóltak puszta daloknál. A zenekar körül az évek alatt közösség formálódott, ahol a közös élmény, az egymásra figyelés és a személyes történetek legalább annyira fontosak, mint a színpadon megszólaló számok. Ez a szemlélet köszön vissza abban is, ahogyan 2026-ot indítják: nemcsak egy...
Új koncertek