El kellett párszor olvasnunk a cikket ahhoz, hogy megértsük, semmi újat nem tudtunk meg, pedig azt hittük, legalábbis a címből erre lehetett következtetni:

A vírus után az önkormányzat is egy hatalmas gyomrost adott a bulinegyednek

Ehhez képest a helyzet ugyanaz, mint amiről március elején írtunk. S ha mi is megírtuk, nyilván a vendéglátósok is ismerték a tervezetet, senkit sem lepett meg: a gyomros tehát nem most, az újranyitáskor kapták, hanem akkor. Ettől még persze fájhat most is.

A rendelkezés szerint az önkormányzat területén található üzletek általában 24 és 6 óra között nem tarthatnak nyitva.

A rendelet egyaránt a vendéglátóhelyként, és a boltként működő üzletekre is vonatkozik. A kivételek:

• ha nincs vendéglátói tevékenység, akkor a boltok csak úgy lehetnek éjfél után is nyitva, ha este 22 és reggel 6 óra között nem árusítanak alkoholt.
  
  
• a vendéglátóhelyeknél pedig Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt területen belüli (ideértve az Erzsébet körút mindkét oldalán lévő épülettömböket) üzletek (vagyis jelen esetben kocsmák, bárok, szórakozóhelyek) csak akkor lehetnek nyitva ha arra külön engedélyt kérnek az önkormányzattól. 

Az engedély megadásához pedig az általunk is leírt kritériumokat kell teljesíteni. A dologban az az igazán lényeges, hogy a szabályzást még a koronavírus-járvány hajnalán hozták egy olyan rendszerre optimalizálva, ami tömve van turistákkal.

Hát, most nem ez a helyzet. A gyomrost tehát nem a rendelet maga jelenti, hanem az időzítés. Bár az is egy szempont, hogy kevesebb emberen könnyebb tesztelni, csak éppen ez nem az a helyzet lesz szimulálva, amire kitalálták.

***

Volt szerencsém a Király utcában lakni – lenyűgöző volt éjszaka a hömpölygő, színes  tömeg. De kb. eddig tartott a jó része, mert ezt a tömeget egyszerűen nem lehet a rendfenntartók és a rendrakók ( vö. takarítók) hathatós közreműködése nélkül jól kezelni.

Egyszer jártunk Párizsban a Zene ünnepén, az mondjuk egy spéci eset volt, mert mindenhol dj-ztek zenéltek, de előtte-utána is az volt, hogy mindenki az utcán ácsorgott (dohányozni, ugye, ott sem lehetett bent) nagyjából hajnal négyig. Nem lábujjhegyen beszélgettek...

Kérdeztük a helybelieket, mi van a lakókkal, mert nagy csodálkozásunkra egyetlen ablak sem vágódott ki, és senki nem küldött el minket a felmenőinkbe – azt mondták, aki itt lakik, tudja, hogy ezzel jár. Hajnalban már bokáig lehetett járni a csikkekben az utcán, aztán ötkor jöttek a takarítógépek, és mire az ember elindult meginni az első kávéját a sarokra, minden tiszta volt.

Az, hogy hogy nézett ki a lépcsőházunk a Királyban egy hétvége után – valamelyik idióta mindig nyitva hagyta a kaput –, inkább nem mesélem el. És nem egy eset történt az ismeretségi körben, hogy éppen ezen a környéken támadtak/vertek meg gyanútlan embereket. De úgy tűnik, könnyebb bezáratni a helyeket, mint megoldani a helyzetet.

De ha a kulturált szórakozás a káposzta, akkor hajrá, ám jó lenne, ha ezzel együtt a kedvelt kecskéink sem maradnának éhen, mert azért mégiscsak ők azok, akik hírét vitték a városunknak külföldön, hogy aztán jöttek vele az ordenáré legénybúcsús hordák meg a bepiálva emberkedő helybéliek – az a dolog velejárója, tessenek ezekre külön megoldást keresni. Meg aztán nem biztos, hogy egy világváros nyüzsgő középpontját éjfélkor érdemes aludni küldeni, bár Ibizán is vannak most bizonyos törekvések. De persze az sem lenne annyira gáz, ha az emberek rászoknának arra, hogy ne este tízkor kezdjenek el sminkelni/gatyát húzni.

Az elejétől fogva azt szajkózzák mindenfelé, hogy a vírus után nem lesz ugyanaz, mint előtte volt, s hogy ne is legyen az. Egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy a VII. kerület döntése része ennek a gondolatnak, vagy pusztán a sok lúd győzött. A gyakorlat majd láthatóvá teszi mindezt.