Január elsejétől azt csinálsz egy Strauss-operával, amit akarsz

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásnál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is.

A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1949-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban jogdíjas szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek stb. – felhasználására, újrapublikálására.

A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.

Figyelem! Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, de a szerző névjoga soha. Tehát az átdolgozás ellenére sem állíthatja senki, hogy ő írta az eredeti alkotást!!! (A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan „újraindul”.)

Richard Georg Strauss (1864-1949): német származású, késő romantikus zeneszerző és karmester, a Bajor és a Berlini Állami Operaház főzeneigazgatója, a Bécsi Operaház igazgatója. A Salzburgi Ünnepi Játékok alapítótagja, s a fesztivál legelső operaelőadásának direktora. Legismertebb művei: Don Juan (1889), Salome (1905), Elektra (1909), A rózsalovag (1911), Az árnyék nélküli asszony (1919), A hallgatag asszony (1935). Az Imígyen szóla Zarathustra (1896) című szimfonikus költeménye, az 1968-as Stanley Kubrick film, az 2001 Űrodüsszeia nyitányaként a popkultúrában is világszerte ismerté vált.

Balázs Béla (1884-1949): születési nevén Bauer Herbert Béla, Kossuth-díjas író, költő, filmrendező, világhírű filmesztéta. A 20. század szellemiségének meghatározó alakja. Szimbolista drámái közül A kékszakállú herceg várából Bartók Béla írt világsikerű operát, A fából faragott királyfiból pedig táncjátékot. Neki köszönhetjük a Valahol Európában című film forgatókönyvének ötletét is. A jelenlegi Magyar Nemzeti Filmarchívum elődintézményének megálmodója és alapító tagja. Tiszteletére alapították a Balázs Béla-díjat a mozgókép területén kiemelkedő alkotótevékenység elismerésére.

További alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek:

Ignotus Hugó (születési neve Veigelsberg Hugó); költő, író, újságíró, a Nyugat alapítója és az első húsz évben a folyóirat főszerkesztője. Díjai: Pro Arte, Baumgarten-díj.

Berde Mária: erdélyi magyar író, költő, műfordító. Díjai: Corvin-koszorú, Baumgarten-díj

Farkas Jenő: cigányprímás, zeneszerző.

Bródy Miklós: zeneszerző, karmester, sakkmester, testvére Bródy István rendező, színházigazgató; fia Bródy Tamás zeneszerző

Klaus Mann: német író, az 1933 utáni emigráns német irodalom egyik legfontosabb képviselője, leghíresebb regénye a Mephisto, Thomas Mann fia.

Edmund Eysler: osztrák zeneszerző, operettszerző.

Herbert Stothart: filmzenéiről híres Oscar -díjas zeneszerző