2015-ben egy templomi hangszert idéző emlékművet állítottak Pécsett Angster József és családja tiszteletére. Angster József csaknem 600 oldalas, korabeli fényképekkel és rajzokkal is illusztrált önéletrajzát szeptember elején adta ki a Rózsavölgyi és Társa kiadó.
A legendás pécsi orgonakészítő műhelyt, az Angster gyárat 150 éve alapították. Az alapító, idősebb Angster József hittel és szakértelemmel Közép-Európa leghíresebb orgonagyárát építette fel, amely 8 évtized alatt 1300 orgonát készített.
Angster József 1834-ben született a horvátországi Kácsfaluban, Eszéken inaskodott, majd hosszúra nyúlt vándorlásai Bécsbe, onnan Németország és Svájc különböző tájegységein át Párizsig vezettek. 1867-ben Pécsett telepedett le, üzeme az Osztrák-Magyar Monarchiában a legjelentősebbnek számított. Részt vett a párizsi Notre Dame és más nagy székesegyházak orgonáinak építésében. Ő az egyetlen magyar orgonaépítő, aki három éven át Párizsban, a világ leghíresebb műhelyében dolgozott Cavaillé-Collnál.
Magyarországon nevéhez fűződik a pécsi zsinagóga, a kalocsai székesegyház, a fasori református templom, majd fiai nevéhez többek között a budapesti bazilika, a szegedi Fogadalmi templom orgonájának megépítése.
Unokája, ifjabb Angster József hivatását derékba törte a kommunista diktatúra. A műhelyt ugyanis, amely a Szent István-bazilika, a pécsi székesegyház és a szegedi dóm orgonáját is készítette, 1949-ben államosították, vezetőit koholt vádak alapján elítélték, ifjabb Angster Józsefet a szegedi Csillagbörtönbe küldték. Ezután katonai szekrényeket, hokedliket, úttörőfurulyákat, kutyaólat, de még koporsót is gyártottak a nagy múltú üzemben.
orgona, Angster Orgonagyár, könyv, színház
Szólj hozzá!