A film, amelyet normális rendező nem forgatott volna le és normális ember nem néz meg

Az 1975-ben készült musical viszonylag későn jutott el hozzánk (én a nyolcvanas évek végén láttam először), de a meghökkentő alapszituáció, a szürreális karakterek, a transzvesztita ruhákba öltöztetett szereplők az Egyesült Államokban igazi kultuszfilmmé avatták.

Az alapsztori nem tűnik bonyolultnak: Brad és Janet, a frissen házasodott pár eltéved a zuhogó esőben az erdőben, durrdefektet kapnak az autójukkal, és egy elhagyott kastélyban találnak menedéket. Az igazi rémségek itt kezdődnek. A tulajdonos – egy földönkívüli transzvesztita – egy rock-diliház és egy perverz kéjtanya kombinációját tartja fönn. A kastélyban senki sem normális. A fokozódó őrületben Brad és Janet kénytelen-kelletlen részt vesz.

Egyes vélemények szerint a RHPS egy olyan celluloidra vitt őrület, amelyet normális író soha nem írt volna meg, normális rendező soha nem forgatott volna le, normális színészek soha nem játszották volna el, normális nézők pedig soha nem ültek volna be rá.

Van benne néhány olyan dal, amit szinte mindenki ismer, csak nem tudja, hogy ebből a filmből való. Például ez (amit Rúzsa Magdi is nagy sikerrel énekelt a Megasztárban):

A színes, feliratos 100 perces angol-amerikai musicalben a főbb szerepeket Tim Curry (aki zseniális), Susan Sarandon és Barry Botstwick alakítják, de egy drámai pillanatban a fagyasztóból előugrik Meat Loaf is – bőrszerkóban, őrült motorosként –, és előadja a következőket:

A filmből tavaly a Fox társaság egy tévésorozatot készített, tisztelegve a mozifilm előtt, amelyben Tim Curry szerepét az igazából is transszexuális Laverne Cox alakítja. Az őrült motoros szerepében ezúttal a hamarosan hazánkba látogató Queen jelenlegi énekesét, Adam Lambert-öt láthatták a nézők.

A Rocky Horror Picture Show vetítéseihez hozzátartozik, hogy a nézők a film elején régi angolszász szokás szerint rizst szórnak az ifjú párra, jelen esetben a filmvászonra. Tehát a feladat adott, a film és a zenéje pedig kiváló.