A nápolyi szaxofonos-énekes Enzo Avitabile mindig is a ritmusok felől közelítette meg a zenét, karrierje első felét a soul és a funk bűvöletében töltötte, majd 1996-tól a tradicionálisabb világok felé fordult, a nápolyi dalok, az ütőzene, a világzene felé. Avitabile továbbá híres együttműködéseiről is (akár világsztárokkal), így emelte be zenéjébe a Bottari hordópüfölő ütőegyüttest, amellyel legsikeresebb albumait készítette.
Avitabile a hetvenes évek vége óta aktív, soulfunkos első albuma 1982-ben jelent meg, karrierjének Olaszországban sikeres nyolcvanas évekbeli szakaszát ennek a stílusnak az árnyalatai határozták meg, hol némi jazzes, hol afrobeates, hol egészen táncos beütéssel.
A szaxofonos-énekes már második albumán Richie Havensszel dolgozott együtt, a másokkal közös zenélés pedig egész pályáját meghatározza. Koncertezett Afrika Bambaataa-val, amikor a rap jött divatba, Mory Kantével, miután figyelme 1996-tól a tradíciók és a világzene felé fordult, a Bottari di Portico ütőegyüttessel, amellyel legnagyobb sikereit aratta, és világzenei sztár lett, aztán már Femi Kutitól Khaleden át Manu Dibangóig szinte mindenkivel a színtér nagyjai közül.
Utóbbival kétszaxofonos, emlékezetes koncertet is adott a Szigeten, ahol már négyszer is fellépett, de koncertteremben itthon most hallhatjuk először - természetesen legfőbb kísérőivel, a boroshordókon, dézsákon teljesen egyedi ritmust adó Bottari ütőegyüttessel, amely ősritmusaival, valamint a legutóbb életműösszegző dupla válogatással jelentkező Avitabile fortissimo játékával egészen biztosan megrengeti a Müpa falait.
Enzo Avitabile, Bottari di Portico, Müpa
Szólj hozzá!