A Thievery Corporation alapítóatyjai, Eric Hilton és Rob Garza a 90-es évek közepén ismerkedtek meg a washingtoni Eighteenth Street Lounge-ban, amely mára kultikus underground helyszínné vált. Közös szenvedélyük a bossa nova, a dub és a jazz voltak, ezeknek – no és néhány szíverősítőnek – köszönhetően pedig úgy döntöttek, megnézik mi sül ki abból, ha ezeket a műfajokat egy lemezstúdióban keverik össze. A végeredmény a Shaolin Satelite és a 2001 Spliff Odyssey lettek, melyeknek köszönhetően 1997-es debütáló, Sounds from the Thievery Hi-Fi című lemezük már nyitott kapukat döngetett az elektronikus zenerajongóknál, akik imádták ezt az újszerű, műfajokon átívelő albumot, ami meghódította a downtempo szerelmeseit.
Következő albumuk, a Mirror Conspiracy olyan slágereket hozott magával, mint a Lebanese Blonde is, ami szerepelt a Grammy-díjas Garden State filmzenei albumán, míg a The Richest Man In Babylon mély dalaival végképp feltette őket az elektronikus zenei térképre. A The Cosmic Game-n már kissé pszichedelikus, sötétebb mintákkal és olyan előadókkal dolgoznak, mint Perry Farrell, David Byrne, és Wayne Coyne a The Flaming Lipsből. Az új irány az eddigieknél is eklektikusabb és színesebb lett, amit egy újabb remix albummal, a Versions-zel fejeltek meg, rajta olyan különleges feldolgozásokkal, mint a The Doors, Sarah McLachlan, Norah Jones és a Nouvelle Vague.
A csapat nemcsak műfajilag idézi Babilon varázslatos sokszínűségét, de az eddig megjelentetett hét lemez és remix anyagok angol, spanyol, francia, olasz, perzsa, portugál, román és hindi nyelven szólalnak meg, jól bemutatva mennyi minden is hatott a producer kettősre.
A két évtizede működő formáció idén jelentette meg legújabb, The Temple of I & I című albumát saját, ESL Music nevű kiadójuknál, a Ghetto Matrix-szal felvezetett új dalcsokorban biztos nem kell csalódnunk: könnyed és eklektikus, amit öröm lesz élőben is hallgatni.
Szólj hozzá!