Nemrég írtunk arról, hogy Manchesterben kétmillió fontot – közel egymilliárd forintot – fordítanak a helyi zeneipar fejlesztésére. A város vezetése felismerte, hogy bármilyen büszkék is lehetnek az Oasisra, a Joy Divisionre vagy a The Smithsre, a következő nemzedék zenészei nem tudnak pusztán a nagy elődök dicsőségéből megélni. Próbatermekre, fellépési lehetőségekre, képzésre és olyan környezetre van szükségük, amelyben a tehetségből valóban pálya lehet. A manchesteri kezdeményezés egyik fontos eleme, hogy a zenét nem egyszerűen támogatásra szoruló művészeti területként, hanem munkahelyeket teremtő, bevételt termelő gazdasági ágazatként kezeli.
Alig került ki a cikkünk, máris megérkezett egy magyarországi hír, amely meglepően hasonló kérdésekkel foglalkozik – igaz, egyelőre egészen más léptékben.
Popa Gergely helyettes államtitkár felkérésére megalakult a Könnyűzenei Szakmai Fórum (KSZF), amelyben több mint nyolcvan zeneipari szakember kezdett közös munkába. A szervezet célja, hogy a különböző területeken dolgozók tapasztalataiból egyeztetett, megvalósítható szakpolitikai javaslatok szülessenek, amelyekkel a kormányzati döntéshozók is érdemben tudnak foglalkozni. A közlemény szerint a zeneművészet a rendszerváltás óta először kapott helyettes államtitkári szintű kormányzati képviseletet. Emellett a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos feladatai között is szerepel egy olyan stratégia kidolgozása, amely a magyar előadók hazai és nemzetközi érvényesülését segítheti.
A Fórum önkéntes szakmai összefogásként működik, és hét munkacsoporttal kezdte meg tevékenységét. A jogdíjakkal, a mesterséges intelligenciával, a szerzői joggal és az NKA forrásmegosztásával Szinger András, a fesztiválok, klubok és az élőzene kérdéseivel Kádár Tamás foglalkozik. A média és a zenei felhasználás területét Kitzinger Dávid, a zenei exportot Náray Márton, az oktatást, tehetséggondozást, próbatermeket és stúdiókat Andrásik Remo, a menedzsment és a kiadók ügyeit Décsy Eszter, míg a világzene és a jazz kérdéseit Csapó Krisztián és Weyer Balázs vezeti munkacsoporti szinten. A munkacsoportok közötti koordinációt és a minisztériummal való kapcsolattartást Décsy Eszter, Náray Márton és Czutor Zoltán végzi.
A névsor alapján a kezdeményezés mögött valóban jelentős szakmai tapasztalat áll, a feladatok felsorolása pedig jól mutatja, mennyi minden tartozik a könnyűzene működési feltételeihez, amiről a közönség egy koncertjegy megvásárlásakor valószínűleg nem is gondolkodik. Mert a magyar könnyűzene problémája sem merül ki abban, hogy jut-e elegendő támogatás egy-egy fesztiválnak vagy előadónak. Ugyanúgy ide tartozik a kis klubok fennmaradása, a vidéki koncertélet lehetőségeinek szűkülése, a pályakezdők megélhetése, a megfelelő képzés és infrastruktúra hiánya, a szerzői jogok védelme vagy éppen az, hogy egy magyar zenekar milyen esélyekkel indulhat el a nemzetközi piacon.
A közlemény szerint a hazai zeneipar közel százezer embernek ad munkát. Ez a szám önmagában is indokolja, hogy a könnyűzenéről ne kizárólag kulturális, hanem gazdasági, oktatási és társadalmi kérdésként is beszéljünk. Külön figyelmet érdemel, hogy a Fórum később a fősodron kívüli műfajok, a hagyományos klub- és fesztiválrendszeren kívül működő szereplők, valamint a nehezebben elérhető közösségek bevonását is tervezi. Az aktív zenészek és alkotók számára szintén külön véleményezési lehetőséget kívánnak biztosítani.
Ez azért fontos, mert egy ország zenei élete nem kizárólag a nagykoncertekből, a lejátszási listákból és a fesztiválokból áll. Sokszor éppen azok a kisebb közösségek és helyszínek biztosítják az utánpótlást, amelyeknek a legkevesebb erőforrásuk van saját érdekeik képviseletére. A kérdés persze az, hogy a különböző szakmai érdekekből sikerül-e valóban közös álláspontokat kialakítani, és ezekből mennyi jut el a megvalósításig. A Fórum októbertől folyamatosan nyújtja be első javaslatait a minisztériumnak, de egyelőre nem tudni, milyen források és konkrét intézkedések kapcsolódhatnak hozzájuk.
Manchesterben már megszületett a döntés arról, mire költenek kétmillió fontot. Magyarországon most annak a szakmai alapjait próbálják megteremteni, hogy mire volna érdemes pénzt fordítani. A szándék tehát megvan, a szakemberek is összeálltak – már csak a milliárdok hiányoznak. Persze, ahogy Pósfai Gábor belügyminiszter éppen egy másik ágazat, a rendvédelem bérezése kapcsán megjegyezte: négy-öt hónap alatt nem lehet hosszú évek mulasztásait rendezni.
A magyar könnyűzene esetében sem. De legalább most már van egy fórum, ahol össze lehet írni, mennyi mindent kellene rendbehozni...
Szólj hozzá!