A frankfurti születésű Stefan Hantel jó pár évig tolta a techno szekerét Németországban, és hosszú ideig az égvilágon semmi sem emelte ki a szcéna középmezőnyéből. Készített pár tisztesen összerakott, átlagos, technót-funkot-soult-bossa-novát elegyítő lemezt, hétvégenként lenyomta tisztesen összerakott, átlagos szettjeit, és ez valószínűleg így ment volna a jól megérdemelt nyugdíjig, ha...
...ha - talán bukovinai, Cernoviciből származó ősei jóvoltából ‒ észre nem veszi, hogy a négynegyedekbe belefásult fiatalokra milyen elemi hatást gyakorol egy-két ellenpontos ritmusú, rezesbandával megtámogatott balkáni muzsika. Shantel érdeklődése egyre inkább a Fanfare Ciocarlia-, Boban Markovic- és Kocani Orkestar-féle zenék felé fordult, és ezeket játszva, ötvözve némielektronikával, megbolondítva dubbal, house-zal, hamarosan Frankfurt egyik kultikus klubestjét, a Bucovina Clubot tudhatta magáénak.
A DJ köré lassan élő zenekar került, az eddig megjelent két Bucovina Club-válogatás pedig felvonultatta a műfaj legnagyobbjait, és messzire vitte a kultikus frankfurti klub hírét. És nem csak a klubokban, hiszen Shantel fellépett a Montreux Jazz Festivalon vagy a patinás North Sea-n is, ahol az egyébként decens közönség székeit félredobálva vetette bele magát a Bucovina Club klasszikus tornagyakorlatába: a páros lábbal DJ-pult felett átugrásba.
A Bucovina Club maga a balkáni őrület
Eszetlen tempójú ritmusok, szerb, bolgár, román, roma és török muzsikák némi elektronikával, programozott alapokkal megtámogatva, bővérű menyecskék, ugrálás a DJ-pult tetején, a nekivadult közönség talán még bankjegyeket is dugdos a mixerbe... Shantelnek óriási szerepe van abban, hogy a balkáni zene meghódította a klubokat, de az Outkast és a Basement Jaxx hangmintái, a Gogol Bordello jóvoltából a stadionokat és a Borat révén a mozikat is. Ez utóbbihoz kapcsolódik, hogy Shantel állította össze a Fallal szemben rendezője, Fatih Akin Oscar-díjra nominált filmjének, az Auf der andern Seitének zenéjét.
Szólj hozzá!