Boban Markovics és zenekara sikert sikerre halmoz a nemzetközi zenei piacon. A Söndörgő délszláv tamburamuzsikája igazi rock and roll, elképesztő virtuozitással megkomponált zenei folyam, ami mindig a katarzis irányába mutat. A Góbé pedig slágereivel beírta magát nemcsak a hazai folk- de a hazai poptörténelembe is.
Augusztus 23-án, szombaton este 18:00-tól a Góbé, a Söndörgő és a Boban Markovi Orkestar együtt örömzenélnek a Parkban!
A leghíresebb szerb trombitás, Boban Markovics és zenekara visszajáró vendégek Magyarországon, és ez nem véletlen: a csapat szívében kiemelt helyen szerepel országunk. Számos alkalommal bizonyították már, hogy a magyarok igazán tudnak mulatni a balkáni és európai zenei hagyományokat ötvöző, igazi örömzenére. Boban Markovics egyébként négy évtizede Szerbia, sőt, a világ egyik legjobb trombitása, aki ráadásul közreműködött az olyan kultikus Kusturica-filmekben, mint az Underground vagy az Arizonai álmodozók és a Cigányok ideje.
Noha a névadó-alapító még mindig zenél a családi zenekarban, a vezérszerepet már átadta a fiának, Markónak.
Az 1996-ban alapított Boban & Marko Marković Orkestar – ami egyébként azóta is aktív – 2006-tól hivatalosan is a „Boban és Marko” elnevezést viseli, a zenekart pedig Marko vezeti. Boban ugyanakkor nem tűnt el: továbbra is a zenekar fontos tagja és szólistája, de immár Marko áll a frontvonalban, és kritikusok szerint Marko talán még kiemelkedőbb hangszeres tudással fog rendelkezni, mint apja.
De nem csak az ő zenei történetük nyúlik vissza évtizedekre: a Söndörgő idén 30 éves jubileumát ünnepli. Elsődleges hangszerük a szerb és a magyar népzenében egyaránt népszerű tambura, de a Söndörgő-hangzásképnek legalább ilyen fontos elemét képezik különböző fúvósok és a harmonika is. A szcéna egyik legizgalmasabb, legsikeresebb zenekara, akik Szentendréről az egész világot bejárták, megmutatva innovatív hozzáállásukat a délszláv zenei gyökerekre építve.
És ha mindez nem lenne elég, az estét a népdal-világot modern és komolyzenei hatásokkal ötvöző, nép- és könnyűzenei stílusok között kalandozó Góbé zenekar nyitja. Legújabb felvételük pár napja látott napvilágot:
Felmerült bennünk a kérdés, hogy miért szeretik világszerte annyian a balkán zenéjét...? Megvitattuk mindezt a legújabb barátunkkal (ChatGPT), és a következőkre jutottunk:
A délszláv zene világszerte tapasztalt népszerűségére több kulturális, zenei és társadalmi tényező is ad magyarázatot.
Íme néhány fontos ok:
- Energia, lendület, táncolhatóság
A balkáni zene hihetetlenül energikus, tele van dinamikus, gyors ritmusokkal, erős fúvós szekciókkal (trombita, klarinét, szaxofon) – és rendkívül táncolható. Az erőteljes ritmika univerzális nyelv, a közönség ösztönösen reagál rá világszerte. Boban Markovics zenéje, vagy a Goran Bregovics-féle balkáni zenekarok hatalmas tömegeket mozgatnak meg Európától Dél-Amerikáig. - Kelet és Nyugat találkozása
A délszláv zene keveri a keleti (oszmán, török, cigány) és a nyugati (európai) hatásokat, ami egzotikussá teszi a hangzásvilágát a nyugati fülek számára. Ez a kulturális szintézis mindig is vonzó volt. Pl. a klezmer zenéhez hasonló módon, a balkáni dallamokban ott a keleti skálák egzotikumának íze, ami különleges, de mégis ismerős. - A cigány (romani) zenei hagyomány
A délszláv régiók zenéjére nagy hatással volt a romani zene, amely önmagában is virtuóz, érzelemgazdag és improvizatív. Az ilyen típusú zenei játék mindenhol csodálatot vált ki. A „balkan brass” stílus, amit Bobanék és mások képviselnek, ennek kiváló példája. - Filmek, fesztiválok, globalizáció
A filmek, mint a már emlegetett Emir Kusturica alkotásai vagy Goran Bregović filmzenéi rengeteget tettek a balkáni zene népszerűsítéséért. Európában és Amerikában rengeteg balkán zenei fesztiváltrendeznek, ilyen pl. a Balkan Trafik Brüsszelben, vagy a – a bakancslistánkon előkelő helyen szereplő – Guca Trumpet Festival Szerbiábanahová nyugati országokból is sokan zarándokolnak el. - Világzenei hullám
A 2000-es évek világzenei trendjei során a közönség nyitott lett az új, egzotikus hangzások felé. A délszláv zene egyszerre autentikus és bulis”, így tökéletesen illett ebbe a trendbe – pl a Shantel & Bucovina Club Orkestar, a Fanfare Ciocărlia vagy Mahala Rai Banda neve ismerősen cseng a világzenei szcénában –, aztán a trendiből mindennapi lett, mert a viszonylag hosszan tartó hullám a levonulása után maradandó nyomokat és hatásokat hagyott a zenében
Boban Markovics, Söndörgő, Góbé, Budapest Park
Szólj hozzá!