A 150 éves Kanada történelme 1956-ban szorosan összekapcsolódott Magyarországéval: a népességszámához viszonyítva a legtöbb magyar menekültet fogadta be a szovjet megszállás után. A koncert az évforduló mellett e különleges kapcsolat előtt is tiszteleg.
Érdi Tamás kanadai állami ösztöndíjjal szerzett művészdiplomát Leon Fleisher osztályában, aki Vásáry Tamás szerint a világ leghíresebb zongoraművésze és zenepedagógusa. Ösztöndíjas évei alatt megszámlálhatatlan barátot talált Torontóban, és állítása szerint, az ő segítségük nélkül nem tudta volna befejezni a tanulmányait. A művész számára külön öröm ez a budapesti koncert, hiszen ezzel is kifejezheti háláját.
Az est folyamán az ’Óperenciás-tenger’ túlpartjáról két kanadai szerző művét ismerheti meg a magyar közönség, képzeletben bejárva Kanada zenei fejlődésének útját a kezdetektől napjainkig. Joseph Quesnel Colas et Colinette című vígoperája - melynek nyitányát az opera témáiból Godfrey Ridout komponált meg -, a kanadai zeneirodalom legrégebbi ismert zenekari műve. A 18. századi zeneszerző színpadi darabjának hangzásvilága bécsi klasszikus kortársai közül leginkább Haydn stílusához áll közel.
A nyugati parton élő zeneszerző, Christopher Butterfield művén keresztül a közönség a kortárs kanadai komolyzenéből is ízelítőt kaphat az Anima Musicae Kamarazenekar hangversenyén. Az ’Óperenciás-tenger’ innenső partjának zeneirodalmát az estén Ludwig van Beethoven nyitánya és zongoraversenye mellett a szintén évfordulós Kodály Zoltán Galántai táncok című műve képviseli. A zenekari szvitben az 1800 táján elhíresült, és a Kodály gyermekkorában Mihók prímás által vezetett ’galántai banda’ dallam- és tánchagyománya elevenedik fel.
Az este karmestere a Vancouverben élő, kolozsvári születésű Ajtony Csaba lesz.
Érdi Tamás, Anima Musicae Kamarazenekar, Kanada, koncert
Szólj hozzá!