Egy jó dalnak van egy különös tulajdonsága: véget ér, de nem feltétlenül hagy abba bennünk mindent. Egy dallam napokig járhat a fejünkben, egy koncertélmény évekkel később is előhívható, egy dalszöveg pedig néha egészen más élethelyzetben talál célba, mint amikor először hallottuk.
Ezen a területen kezdett ásni az ARTÉRIA, a Müpa augusztusban indult videós podcastje. A kéthetente jelentkező sorozat házigazdája a Lóci játszik frontembere, Csorba Lóci, aki alkotókat és az adott témát ismerő szakembereket ült egy asztalhoz. Nem végső megfejtéseket keresnek, inkább azt járják körül, hogyan dolgozik tovább bennünk mindaz, amit művészetként befogadunk.
Az első adásban Bérczesi Róbert és Zacher Gábor beszélget a függőségről, a tudatmódosítás és az alkotás kapcsolatáról. Hol végződik az inspiráció és hol kezdődik az illúzió? Valóban szüksége van-e a művésznek módosult tudatállapotra az alkotáshoz? A Hiperkarma frontembere saját függőségének és józanságának történetéről is beszél, miközben előkerül a dopaminhajhászás és az addikció működése.
A második epizódban Vida Kamilla és dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus már magát a kreativitást veszi szemügyre. Abból indulnak ki, hogy az önkifejezés korántsem kizárólag a művészek ügye: kreativitás működik a döntéseinkben, az identitásunk kialakításában és abban is, ahogyan megtaláljuk a helyünket a világban.
Ez lehet az ARTÉRIA egyik erőssége: ugyanahhoz az asztalhoz kerül a megélt tapasztalat és annak tudományos magyarázata. A következő részekben többek között a mesterséges intelligencia, a tehetség és a dallamtapadás kerül terítékre.
Szólj hozzá!