Egy csomó dalt akkor is el tudnánk játszani, ha álmunkból ébresztenek fel – Korál-előjáték

2018. április 25.  ·   Interjú   ·  Zerge

Május 5-én, majdhogynem napra pontosan 40 évvel első nyilvános, ifiparkbeli fellépése után a Korál ad majd koncertet a Papp László Sportarénában. Ez annyival különlegesebb, mint a többi arénás koncert, hogy jóval ritkábban lépnek fel, és az is nagyban eltér majd, hogy a Korál kivételesen ülőkoncertet ad.

Egy csomó dalt akkor is el tudnánk játszani, ha álmunkból ébresztenek fel – Korál-előjáték

Ez az év elég kedvezően alakul az 1970-es – 1980-as évek rockzenéjét kedvelők számára. Januárban volt ugye a Mobilmánia és Vikidál Gyula nagykoncertje a Papp László Sportarénában, aztán a szerencsétlenül egy napra szervezett Piramis- és Prognózis-nagykoncert a MOM két külön területén, valamint aznap volt Révész Sándor koncertje is (és mivel nincs két életem, három meg pláne nincs, ezek közül csak az egymástól mintegy 200 méterrel lévő első kettőn tudtam részt venni – legalább annyi jó volt benne, hogy nem egy időben kezdődtek), aztán a választás előestéjén a Beatrice szintén a Papp Laciban – és szerencsére még mindig nincs vége, igaz, még csak a tavasz első hónapját tapossuk.

A Korál-koncert apropóján beszélgettünk a csillaghegyi Tom-Tom Stúdióban a napi próba végén Dorozsmai Péter dobossal és Fekete Tibor (vagy ahogy mindenki ismeri, Samu) basszusgitárossal; úgy alaklult,  hogy Balázs Fecó énekes-billentyűsnek és Fischer László gitárosnak el kellett sietnie.

A Korál mennyire élő zenekar? Amennyire tudom, nem koncerteztek rendszeresen, és lemezeket sem adtok ki.

Samu: Attól függ, mit nevezünk élő zenekarnak. Azért néha koncertezgetünk, igaz, hogy nagy koncerten a Kisstadionban játszottunk utoljára 2006-ban – ahol mára már leomlottak a kőfalak, veti közbe Péter –, de azóta is voltak koncertjeink, csak persze nem olyan gyakorisággal, mint régen, évente egy-kettő, de voltak. És talán akkora médiafelhajtás sem volt ezek körül. Meg pár éve volt az Arénában Fecó 60. születésnapja, ott is játszottunk jó pár számban, csak az nem Korál néven volt meghirdetve. A ritkább koncertezésben persze Fecó betegsége is közrejátszik, az sem jött jól a zenekarnak, ahogy a betegség sosem jön jól, meg persze már a zenekar sem úgy funkcionál, mint a 80-as évek közepéig, mindenkinek van a Korál mellett egyéb elfoglaltsága is. Petinek van ugye a Tom-Tom Stúdió, ami mára egész komplexummá nőtte ki magát, és ahol már készülnek klasszikus felvételek meg filmutómunkák is, meg zenél az Eastben, Lacinak van másik zenekara is, a Korál Forever Band, és volt a Zöld a Bíbor Band is, ahol ’70-es – ’80-as évekbeli magyar rockzenekarok dalait játszották (részben ezen zenekarok egykori tagjaival közösen, mint Kékesi „Bajnok” László és Donászy Tibor – a szerk.). Fecónak meg van a szólóprojektje, ami kisebb fizikai igénybevétellel jár, azt, hál' istennek, tudja csinálni gond nélkül. Én pedig Ákos zenekarában játszottam, turnéztunk meg lemezeket készítettünk, bár ez most épp nincs, meg az Apostol együttesben is zenéltem, mindkettővel játszottunk nagy bulikat is, és van egy polgári állásom is: egy színházban vagyok szólamvezető zenész, tehát szinte mindennap játszom, csak más műfajt, musicaleket, de a hangszer mindennap a kezemben van. Meg tanítottam a Rocksuliban, csak elég nehéz volt beosztani az időt, ezért azt abba kellett hagynom, de nagyon szerettem, jó volt látni, hogyan fejlődik az új generáció. A színpad persze mindenkinek hiányzik.

Péter: Szóval a lényeg az, hogy bár nem vagyunk turnézó zenekar, de szoktunk koncertezni, csak már jóval kevesebbet, mint régen, és nem is mindig Budapesten, így arról a budapesti közönség nem is feltétlenül értesül.

Ezenkívül lemezt is adtunk ki, pontosan nem is tudom, de talán szintén 2006-ban, ez stúdiólemez, amin vannak új nóták is, meg egy Taurus-blokk a régi dalok szimfonikus feldolgozásaival.

Fecó már teljesen felgyógyult, ugye?

Samu: Jól van, gyógyultnak számít, de azért egy ilyen súlyos szívműtét után már mindig vigyázni kell, és hát már nem 20 évesek vagyunk, ugye, lassabban regenerálódik a szervezet, ráadásul olyan erőbevetéssel nem könnyű 2 órát vagy többet zenélni még teljesen egészségesen sem.

Péter: Vigyáznia kell magára, meg mi is vigyázunk rá, de a próbák alatt azért kiderült, hogy minden rendben lesz, és a próbákon úgy válogatjuk össze a dalok sorrendjét, hogy ne legyen túlságosan megerőltető a számára ennyi időt végigjátszani és végigénekelni.

A koncertre milyen számokkal készültök? Régiek, újak?

Péter: Vegyesen, de minden régi nagy Korál-slágert eljátszunk, hosszú koncert lesz, több mint 2 órás.

Vendégfellépőket hívtatok?

Péter: Két egykori alapító tag lesz jelen, Pados István dobos, aki most Norvégiában él, de a koncert kedvéért hazalátogat, valamint Scholler Zsolt basszusgitáros. Ezenkívül lesz még velünk egy 17 tagú szimfonikus zenekar, a Hungarian Symphony Orchestra (HSO) is, ők is gazdagítják a hangszerelést, a koncert második felében ezzel a kibővített zenekari felállással játsszuk majd a dalainkat. Persze hívhattunk volna sokkal több vendéget is, mert nagyon sok zenész barátunk van, de a koncert ideje limitált, és Fecónak el kell énekelnie a nagy slágereket, ezért más nevekre most nem gondoltunk.

A stúdióban, ahol próbáltok, láttam „rendes” zongorát is, az is lesz a koncerten? Régen ugye csak elektromos billentyűs hangszerek voltak a színpadon, Hammond, Korg és hasonlók.

Péter: Nem véletlen, egyrészt mert ez a nagy Bösendorfer, ami a stúdióban van, 550 kg, nem lenne könnyű ide-oda hurcolni egy koncertturnén. Másrészt egy akusztikus zongorát kihangosítani rockzenei környezetben, élőben, színpadon elég nehéz, de hálistennek 2018-ban már tart ott a technika, hogy tökéletes zongorahangot lehet előállítani elektronikus hangszerekkel. A szimfonikus zenekarban viszont akusztikus hangszerek lesznek, hegedű, cselló, fuvola, oboa, kürt és a többi.

Mennyire maradtak meg bennetek ezek a számok, mennyit kell próbálni, hogy újra előjöjjenek?

Péter: Ezeket annyit játszottuk annak idején, hogy már beépültek a génjeinkbe, de azért, hogy minden flottul menjen, már hetek óta készülünk, próbálunk. Úgy néz ki, megy minden gördülékenyen, már a célegyenesben vagyunk, és kiderült, hogy egy csomó dalt akkor is el tudnánk játszani, ha álmunkból ébresztenek fel. Persze azért egy ilyen nagy koncerten biztosra kell menni, és mindent eljátszunk a próbákon többször is.

Naponta mennyit próbáltok?

Samu: Naponta körülbelül három órát, de pár hete már mindennap. Ennél hosszabban nem érdemes, már nem tudsz annyira koncentrálni, el lehet ám ebben is fáradni.

És ilyenkor végigpróbáljátok a teljes műsort, vagy egy-egy számot csiszolgattok?

Samu: Általában a teljes műsort, ahogy a koncerten el fog hangzani, az az egészséges.

Péter: Persze azért van, hogy egy-egy számnál leállunk, és finomítgatunk még rajta, megbeszéljük, hogy ki mit játsszon, szóval igazi próbák vannak. De az utolsó 1–2 héten már végig fogjuk játszani a műsort elejétől végig.

Próbáltok a szimfonikus zenekarral is? A stúdió kicsinek tűnik ennyi ember számára.

Samu: Próbálunk velük is, persze. Megpróbáljuk az Aréna-körülményeket megteremteni, a színpadi elhelyezkedésben is, hogy hozzászokjunk ahhoz a felálláshoz a koncertre.

Valamilyen sajtónyilvános főpróbát nem terveztek a koncert előtt, hogy az újságírók belehallgathassanak, illetve fotózhassanak?

Samu: Nem, ilyenen nem gondolkoztunk. Főpróbánk persze lesz, de nem újságírók előtt, hanem zártkörűen, ott a teljes műsort lejátsszuk, már a szimfonikusokkal közösen, színpadi körülmények között, világítással, színpadi hanggal, mindennel együtt. Az Arénában emellett LED-falak is lesznek, azt, hogy profi fény- meg hangtechnika, gondolom, említenem sem kell, és az az ötletünk, hogy a LED-falakon próbáljuk majd visszaidézni a ’80-as éveket, akkori koncertfelvételek képeivel, például az Ifiparkban készültekkel és az Ifipark sziluettjével.

Ha már Ifipark, tavaly volt néhány koncert ott, a ’70-es – ’80-as évek emblematikus zenekaraival, legalábbis a még ma is létezőkkel, mint a Skorpió, a P. Mobil, a Beatrice, a Mini és a Karthago. Titeket miért nem hívtak? Annak idején ti is nagyjából ugyanolyan népszerűek voltatok, mint ezek az együttesek.

Samu: Ezt én sem tudom, mert a Korál kifejezetten Park-zenekar volt, ott adták az első koncertjüket is 1978 május 1-jén, én ugyan akkor még nem voltak a zenekar tagja, de sokat jártam oda a koncertjeikre, és mindig sokan voltak a koncerteken. Nem tudjuk, mi az oka, hogy ránk nem gondoltak. Lehet, hogy ők is úgy tudták, hogy a Korál nem aktív együttes már. Nem tudjuk, ki szervezte azokat a koncerteket.

Ti hogy látjátok, a fiatalok mennyire ismerik a zenéiteket? Azért kérdezem, mert a koncertre járó közönség azért jellemzően a fiatalabb réteg.

Samu: Mi úgy vettük észre, hogy eljönnek a szülők, és hozzák a gyerekeiket is, aztán már a gyerekek maguktól is jönnek.

Péter: A Korál közönségének gyerekei valószínűleg sokat hallgathatták ezeket a zenéket otthon, mert látjuk őket a koncerten, és ismerik a dalokat, éneklik a szövegeket. Az nekünk nagyon jó érzés, hogy a fiatal nemzedék is képviselteti magát a koncerteken. Jó érzés látni azt, hogy nekik is tetszenek és jelentenek valamit a dalaink, hogy a fiatalok átveszik az idősebb generációtól a stafétabotot.

Samu: Szóval szerencsére elég heterogén a közönség, nemcsak az 50–60 évesek jönnek, akik akkor voltak fiatalok, amikor indultunk, hanem a közönségre kinézve meg a koncertfelvételeket megtekintve azt látjuk, hogy tizen- meg huszonévesek is szép számmal vannak a koncertjeinken. Bár lehet, hogy a mostani koncerten kevesebben lesznek, mert ez ülőkoncert lesz, és a fiatalok szerintem jobban szeretik azt, ha lehet a koncerten ugrálni meg táncolni a zenére. (Megjegyzem, én is, pedig annyira már nem vagyok fiatal – a szerk.) Általában a fiatalok jönnek előre a koncerteken, az idősebbek maradnak hátul, vagy akár le is ülnek, ha van lehetőség. Hát most nekik kedvezünk inkább.

A dalok ismertségén sokat segítene, ha a rádiók is játszanák a számaitokat. A Rock FM-en néhány rendszeresen el is hangzik, de például a Petőfin az utóbbi 10–15 évben nem hallottam Korált. Ti mennyire követitek ezt, mit tudtok arról, hogy mennyire játsszák a rádiók a dalaitokat?

Péter: Egyikünk sem megszállott rádióhallgató, de amennyire látjuk, a nagy rádiókra nem az a jellemző az utóbbi években, hogy túlzásba vinnék a rockzenék játszását. A szempont a hallgatottság, ami az ő részükről érthető, és emiatt nagyon sok külföldi zenét játszanak. Nekem ez nagy szívfájdalmam is, mert itt a stúdióban rengeteg fiatal zenekar készít felvételeket, jó zenéket alkotnak, és utána nem könnyű nekik eljutni a rádiókba. Emiatt aztán nem lesznek újabb magyar slágerek, amiben a rádióknak óriási felelősségük van. Szerencsére van a Rock FM, ahol ezek a fiatal rockzenekarok is teret kapnak, és a mi dalainkat is játsszák, de általában nem ez a jellemző, és az nagy probléma is, hogy a fiatalok nem tudják a rádiókban megmutatni a frissen készített és felvett dalaikat.

Gondolom, a lejátszási jogdíj sem jönne rosszul egyik zenekarnak sem.

Samu: Igen, minden mindennel összefügg, ha játsszák a dalokat, akkor abból jogdíj van, amiből a gitáros meg tudja venni a húrokat, a dobos a pergődobját és a többi, ha meg nem játsszák, akkor hosszú távon elsorvadhat a magyar zene.

Péter: Ha kimész külföldre, akkor azt hallod, hogy dől a rádiókból a hazai zene, és ezzel mindenki jól megvan. Nálunk hoztak ugyan valami kötelező kvótát a magyar zenékre, de többnyire azt lehet észrevenni, hogy ezt valamikor hajnal 2 és 6 között tudják le, amikor az emberek többsége alszik, nem rádiót hallgat.

Ilyen méretű helyen nem mindennap ad koncertet a zenekar, körülbelül mekkora közönségre számítotok?

Samu: A szervezőnk szerint nagyon biztatóak a jegyeladási adatok, jelenleg úgy néz ki, telt ház lesz. Mi pedig természetesen megteszünk mindent azért, hogy aki majd eljön, végig nagyon jól érezze magát. Mivel Fecó koncertjein mi is szerepeltünk jó néhány számban, a terep nem ismeretlen, de Korál néven ez lesz ott az első fellépésünk ott. Abban viszont biztos vagyok, hogy egy ekkora helyen is közel tudunk majd kerülni a közönségünkhöz!

 

Korál, koncert, Papp László Budapest Sportaréna, Balázs Fecó, Dorozsmai Péter, Fekete Tibor

 

 

Szólj hozzá!


Rúzsa Magdi előhúzta az aduászt

Rúzsa Magdi előhúzta az aduászt

Aduász címmel új dalokat tartalmazó stúdiólemezt készített Rúzsa Magdi. Az énekesnő februári dupla (telt házas) Aréna-koncertje is megjelent...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Karácsonykor ismét Álomutazó – mesemusical Zsédával, Falusi Mariannal és Radics Gigivel

Az Álomutazó mesemusicalt először tavaly mutatták be a BOK csarnokban, akkor mintegy 50 ezer ember látta. A darab idén karácsonykor 10 alkalommal ismét színpadra kerül, de hamarosan megérkezik a boltok polcaira a csomagban megjelenő Álomutazó CD és a tavalyi nagy sikerű előadást tartalmazó DVD.

Klippremier 43 előadóval: az Animal Cannibals összerántotta az MC-szcénát

Nem, most ez nem karácsony és/vagy jótékonyság: immáron hagyomány, hogy a Kannibálok 10 évenként gondolnak egy nagyot, és összetrombitálják a magyar rapelőadók krémjét. Most ismét időszerű volt.

Soha ne használj paprikaspray-t egy emberekkel tömött helyen viccből (sem)!

A hatósági feltételezések szerint paprikaspray-t fújó fiatalkorú, valamint további hét személy ellen indult ügyészi vizsgálat Olaszországban a Marche tartománybeli Corinaldo egyik szórakozóhelyén egy koncerten szombatra virradó éjszaka kirobbant pánik okozásáért, amely hat ember halálához vezetett – jelentette az olasz sajtó...
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek