BREAKING: Kinyit Kobuci!

Tegnap végre kinyitott a törzshelyünk, ami légvonalban úgy 150 lépésre van a Kobucitól, nyáron eképpen szervesen kapcsolódik a kettő egymáshoz: záróra után a törzsközönség egy része – biz. esetekben az egésze – rendszerint átsétál a Zichy kastélyba. Szóval, hétfő volt, napsütés, az arra ténfergők szerint a Kobuciban még autók állnak az udvaron emberek helyett, de a mi csaknem 30 éves kocsmánk végre kinyithatott. Ilyenből nem túl sok van Óbudán, név szerint ott volt a Fapados, de annak a helyén most Starbucks van, meg a Schlosser, annak a helyén most társasház épül. Nem hinnénk, hogy bármelyik törzsközönsége érintett lenne az utódintézmények látogatását tekintve.

De a miénk élt és virult hétfőn, annyian jöttünk össze, mint egy visszafogottabb szülinapon, ami járványmércével mérve kissé aggályos, de a kivitelezését tekintve megoldhatatlan: ha kinyit egy hely, amely az utcára települ ki, mikor és kinek mondod azt, hogy bocs, már sok vagy, menjé' haza? Szóval sokan voltunk, vagy ötvenen, még mindig beljebb a 200 fős lagzikat tekintve, de hát azokat egyelőre csak vidéken. És akkor ránk hívták a  rendőrséget... A környező területen oszlott szét a banda makacsabb része, a többiek hazamentek. Mi, talán öten-hatan, a panel tövében ücsörögtünk, de oda is lekiabált egy lakó... Onnan továbbáltunk a sarki izébe, a másik panel aljába, rábukkantunk az oszlatott törzs egy részére, csendesen dumáltunk tovább, vissza-vissza rántva a mondatot, hogy hiányozatok, bakker. Aztán ránk hívták a rendőrséget...

Ekkor hangzott el, hogy DE MIÉRT NEM NYIT KI A KOBUCI???? Kerthelyiség van, pia van, bambi van, kaja van, zene is – ha szabad, amúgy gépből –, s ha asztalokat tolnak a küzdőtérre az előírt térkép alapján, a távolság is megvan. És nincs az a lakó, aki a legközelebbi házból behallana vagy belátna oda... Nem telt el 10 perc – csoda történt!! –, és felbukkant az alábbi poszt, amit ugrálva toltunk a másik arcába:

Kis para, hogy biztos lesz némi létszámkorlát, de ha nem férünk be pénteken, majd próbálkozunk máskor... És akkor méltó körülények között, rendőri felügyelet nélkül kérdezhetjük meg a másikat, hogy te, haver, hogy vagy, ezer éve nem láttalak...