A Depeche Mode jó volt. Asszem. A hangokból ítélve... Mert hát, szokás szerint, sikerült kifogni egy kétajtós szekrény méretű fazont, akitől még akkor se láttam semmit, mikor úgy hajoltam be a középső elválasztó kordonon, mint egy megtépázott fűzfa. Sajáthibás, miért nem nőttem nagyobbra. De erről kicsit később.
Tavaly a vonatozással akadt gondunk, így idén kipróbáltuk a fesztivál transzferes buszt, ami Budapestről egyenesen a Volt bejáratáig repített minket. No meg aztán vissza is. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy ezzel teljesítették a vállalt szolgáltatást, azonban van némi csúsztatás a dologban. Az, hogy a Volt weboldalán megjelenített fotón szereplő busznak még a 40 éves, agyonhasznált változata sem hasonlítana arra, amivel minket szállítottak, mondjuk rá, elfogadható. Természetesen nem arra számítottunk, hogy luxus körülmények közt fogjuk eltölteni azt a 3-3,5 órát, amit rá kell szánunk, de ha azt vesszük alapul, hogy már a BKV járatain is élvezhetőbb az utazás, akkor azt gondolom, mindenki el tudja képzelni milyen kihívással kellett megküzdenünk. Nem probléma, épségben leértünk, és azt hittük, hogy visszafelé már nem lehet gond. Tévedtünk.
A könnyebb feldogozás érdekében mutatnám, hogy a szervezőktől érkező tájékoztató levélben pontosan hogy szólt a hazafelé vezető út:
"Visszaindulás: 23:00 és 02:00 között folyamatosan fogunk hazaindulni, amint TELJESEN MEGTELIK 1 busz!
Gyere ki a fesztiválról, amikor jól esik (legkésőbb 01:45-kor!) csekkolj be az utaskísérőnél a LE/FELSZÁLLÍTÁSI ponton - ez lesz az a hely, ahol majd leszállsz a buszról!
Egyszerre csak 1 busz fog ott állni, az, amelyik következőnek indul haza, így nagy eséllyel nem ugyanazzal a busszal fogsz hazautazni, mint amivel a fesztiválra mentél.
Kérjük, hogy emiatt semmit ne hagyj majd a buszon!
02:00-kor az utolsó buszunk is elstartol haza, ügyelj rá, hogy addigra mindenképp visszaérj!"
Ezzel szemben azt történt, hogy nem sokkal éjfél után kisétáltunk a megjelölt helyre, ahol busznak nyomát se láttuk. Egy jó 20 perces fagyoskodás után tűnt fel egy rózsaszín kabátos hölgy, akiről csak gyanítottuk, hogy esetleg köze lehet a dologhoz, ugyanis semmilyen megkülönböztető jelzéssel nem volt ellátva, viszont gyanúsan álldogált ott a két mobilját nyomkodva.
Kiderült, hogy valóban ő az emberünk, nade:
- összesen 3 busz indult el aznap Pestről, így annyi is megy vissza
- ebből akkortájt egy már el is húzott
- egy még kinn áll valahol a főúton, ugyanis nem engedik be a rendőrök
- de amúgy is esélytelen, mert már csak 1 főnek maradt hely
- a maradék 1 busz így már biztos hogy csak hajnal kettőkor indul vissza
- a jó hír, hogy 5 perc múlva beáll (mert a rendőrök már engedik), így legalább fel tudunk szállni
Kicsit sok volt a negatív információ egy percen belül, de igyekeztünk örülni annak, hogy a hátralévő cirka másfél órát nem a hidegben álldogálva kell eltöltenünk. Persze, az a busz sem jött, viszont a következő rákérdezésnél már 10 percre módosult az intervallum, majd onnantól kezdve minden egyes felhorkanásunknál ez a "10 perc múlva érkezik" című beakadt lemez szólt. Közben egyre gyarapodtunk, és minden újonnan érkező azonnal toporzékolni kezdett. Olyan is volt, aki inkább visszament a fesztivál területére, mert megunta a 10 perces játékot, és inkább kihasználta a maradék időt egy jó forró kávé vagy melegétel elfogyasztására. Végül olyan fél 2 tájékán befutott a busz, kettőkor elindultunk, és ötkor szerencsésen megérkeztünk a Népligethez, de azt gondolom, hogy ezt a szolgáltatást alaposabban át kellett volna gondolni, mielőtt pénzt kérünk érte. És nem is keveset. Sluszpoén a végén, hogy szerdára már módosították a weben a leírást a következő mondatra: "A buszok egységesen másnap hajnalban 02.00kor indulnak." Ha rám hallgattok, inkább a vonatot választjátok. ;)
És akkor a hosszú bevezető után a fesztiválról.
Fura volt látni, hogy délután egykor szinte kihalt volt a terület, és szerintem ez nagyban köszönhető annak is, hogy még az árusok se nagyon voltak nyitva. Direkt azért választottuk a korai indulást, hogy időben helyet foglaljunk a nagyszínpadnál, de ez a tervünk is dugába dőlt, ugyanis a légifotókon jól látható óriási terület körbe volt kerítve – mint egy bűnügyi helyszín – lobogó szalagokkal. Azt már csak halkan teszem hozzá, a tereprendezésre idén nem fektettek igazán nagy hangsúlyt, ugyanis a munkagépek és/vagy kamionok által szántott hatalmas barázdák a földben egy komplett túraautópályát rajzoltak ki a nagyszínpad körzetében. Ennek igazából este, a sötétben van jelentősége, amikor nem igazán látod, épp hova nem szabadna lépned, így valószínűnek tartom, hogy lesz dolga a kihelyezett orvosi brigádnak a héten.
A másik furcsaság a nagyszínpad keddi beosztása. Az eleve érthetetlen volt, hogy miért csak este hétkor kezdődik ott koncert... Konkrétan halálra untuk magunkat a közel 3 órás várakozásban, mialatt hol felvettük, hol meg le az esőköpenyünket. Az sem volt tiszta, hogy miért pont a Belga vezeti fel a Mode-ot. Sztem közük nincs egymáshoz, és a jelen lévő közönség 90%-a azt sem tudta, hogy léteznek. Én imádom őket és mindig jól szórakozom a koncertjeiken, de sztem velük is kicseszés volt ez a párosítás. Viszont minden tiszteletem az övék, hogy a színpadon kialakult csónakázó tóban is nyafogás nélkül letolták a bulit. Sőt, időnként be is segítettek a személyzetnek a takarításban.
Szerencsére a Depeche Mode tagjainak már nem szükséges késéssel megmutatni a rajongóknak mekkora sztárok, így a 21 órás kezdés nagyjából teljesült. Nem tudom, hányan ragadtak kint a bejáratnál, csak utólag olvasgattam kommenteket a becsekkolás nehézségeiről, amivel mi nem szembesültünk a korai érkezés miatt. Tudom, esőben, hidegben kint állni órákig nem éppen menő dolog, az évek előrehaladtával én is kényelmesedem, de azt is tudomásul kellene már venni, hogy egy fesztiválos koncert ezzel jár. Szóltak előre, hogy lehetőség szerint mindenki érkezzen korán, azt is lehetett tudni, hogy közel fullos állapotban lesz a rendezvény.Természetes, hogy ilyen esetben várni kell a bejutásra, pláne akkor, ha mindenki ugyanakkor próbálkozik. Ráadásul itt a becsekkolás sem olyan egyszerű, mint mondjuk egy arénás koncert esetében, és a biztonságot is szigorúbban veszik, szóval tessenek figyelni a szervezők ilyen irányú felhívásaira, mert ezek nem poénból kerülnek ki az oldalakra!
Visszakanyarodva a Depeche Mode-hoz: a koncert vérprofi volt, de hát nem is vártunk mást. A fények, a kivetítés, a háttér mind nagyon rendben volt, a zenészek tudták a dolgukat, Dave hangja is cédé minőségben szólt, de valahogy mégsem sikerült beszippantaniuk ezen az estén. Biztos bennem volt a hiba, talán a sok eső, a várakozás, a minimál történés – nem tudtam átszellemülten ugrálni az imádott a dalokra. És asszem, az sem segített a dolgon, hogy igazából végig arra koncentráltam, az előttem álló hegyomlás melyik oldaláról tudnám követni legalább pár másodpercig a hiperaktív Dave mozgását.
Meg kell mondanom, viszonylag rég jártam már Depeche Mode koncerten, és teljesen másra emlékeztem, így a kiöregedett transzvesztita balerinára hasonlító frontember mozdulataitól totál ledöbbentem. Néha úgy éreztem, hogy erősen súrolja a jóízlésem határát, ugyanakkor szórakoztató volt látni, ahogy rúdtáncot jár a mikrofonállványal, vagy például tekergeti a csípejét, vagy pucsít mindenfelé. Mondjuk, irigylem az energiáit, nekem 20 évesen sem volt annyi, mint neki most, 56 évesen, és ez már csak rosszabb lesz... Másfelől viszont a rengeteg smink, a nőies, teátrális mozdulatok és a grimaszok összessége, mondhatni, "túmacs" volt egy idő után.
Azóta is azon gondolkodom, hogy akkor most szerettem vagy utáltam ezt a koncertet?
Asszem még rágódom rajta egy keveset...
Depeche Mode, Volt Fesztivál, koncert, Belga 
Szólj hozzá!