Első este, 26 óra utazás után megérkeztünk a hotelbe. Lementünk a helyi boltba és mindenhol színes csalogató csomagolások kecsegtettek finom étellel, aztán az egyik szép csomagolásban – a polcról, nem a hűtőből - nyúlfej volt, ezért egy buktának kinéző biztos opciót választottunk. Benéztük. A buktán reszelt hússzálak voltak, benne puding. A Szabi majdnem kidobta a taccsot. Innen származik a buktaszag kifejezés, amit Szabi onnantól kezdve 100m-ről megérzett.
A kínai szervezés ügyelt minden részletre, mellénk rendeltek nagyon kedves angolul beszélő önkénteseket, elragadóan lelkiismeretesek voltak. Talán túl is aggódták az ügyet, néha úgy éreztük itt 5 perc késésért mész a hűvösre, szóval itt-ott nemet kellett mondanunk a sürgetésre. Például a nemzetközi Óriás Panda Rezervátum látogatásra 1 órát hagytak, de a bambusztól bedrogozott ügyetlen óriás pandákra ráhúztunk kicsit.
A kínai közönség elragadó és energikus volt ezen a monumentális fesztiválon. Óriási lelkesedéssel fogadták a koncertünket, viszont a második kínai nagy fal, elérhetetlenné tesz minket számukra az interneten. Youtube helyett Youku, Facebook, meg egy tucat másik oldal tiltva. Érdekesség továbbá, hogy ezeken a koncerteken csak az vehetett részt, akit személyesen meghívott a kommunista párt.
Az első koncerten volt sajnos egy bakijuk. Ígéretük ellenére jobbkezes basszusgitárt adtak a balkezes helyett, szóval kiderült, hogy jobbkezesen is játszom.
A fesztiválra 50 országból jöttek fellépők és egy új-zélandi zenekarral nagyon megtaláltuk a közös hangot, mutogattuk a zenénket, kilátásban van egy közös szám és felajánlottak egy új-zélandi közös turnét is.
A kínai turné után részt vettünk a horvát Velvet Fesztiválon Punatban. A legjobb barátom a szervező, Punat pedig a második otthonom, itt lakik apukám és a nagypapám, ezért különösen a szívemen viseltem a projektet. Építettem, szerveztem, promót csináltam és 3 magyar zenekart is sikerült levinni a Cseh Tamás Program segítségével (The Immigrants, The Beans, Humbugs).
Szólj hozzá!