Moha bácsi Keep Floyding-függő lett!

2019. június 18.  ·   Koncertbeszámoló   ·  Mohácsi Mohabácsi Zoltán

Semmi tudatosság nincsen benne, de szép lassan a Keep Floyding házi koncertbeszámoló-írója leszek. Viszonylag rövid idő alatt ez volt a harmadik Keep Floyding koncert, amire eljutottam.

Moha bácsi Keep Floyding-függő lett

Az első az A38 hajón volt, a második az Aquincum Múzeum Amfiteatrumjában, és most ez az Aquincumi Romkertben. (Az együttes ezen a helyen egy koncertsorozatot tervez, minden nyári hónapban egyet.) Az első koncertre a kíváncsiság vitt, a másodikra a kuriózum váradalma. (Az első koncert beszámolója itt, a másodiké pedig itt olvasható.) Erre a harmadikra már tudatosan mentem, csak kis mértékben volt kérdés, mire számíthatok. De már akartam hallani a Keep Floyding-ot. 

Ennek a koncertnek a híre meglepetés volt, nem számítottam arra, hogy a Keep Floyding ilyen gyorsan visszatér Óbudára, Aquincumba. Visszatért. 

A HELYSZÍN

A koncerthelyszín kisebb, meghittebb volt, mint az Amfiteátrum. A két helyszínt összehasonlítva az eredmény nullszaldós, vannak pozitívumok, negatívumok mindkettő mellett. De tény, hogy bármelyikről legyen is szó, mindkettőben van egy olyan plusz, ami eleve pozitív prekoncepciókra készteti a közönséget.

Úgy saccoltam, mintegy három-négyszázan gyűltünk össze. Az ülőhelyeket mind elfoglalták, a kis küzdőtéren bőven volt hely, állóhelyként pedig –némi túlzással – a múzeum hátsó traktusa teljes szélességében a rendelkezésre áll. Az Amfiteatrum sem egy gigantomán helyszín, ám a Romkert kimondottan meghitt környezet.

Viszont vagy a koncepció volt kicsit átgondolatlan, vagy az a tény, hogy a fénytechnikusuk nem tudott jelen lenni, szóval kis malőr, hogy sötétedés után a frontember és a háttérénekesek gyakorlatilag nem látszottak, az egyébként ügyes fényoszlopok fényéből rájuk egy csóva sem jutott.

Manapság már alapkövetelmény, de mégis elmondom: nem hittem volna, hogy az akusztika ezen a helyen is érvényesülni fog, de az égvilágon semmi baj nem volt a hangosítással, nagyon szépen szólt minden.

A romos oszlopok díszítette „színpad” adta magát a félkaréjban levő ülőhelyek előtt, bár egyértelmű volt, hogy a zenészek számára ez a hely nem ad túl sok fizikai mozgásteret. Igaz, a Keep Floyding zenészei nem is az a tombolós fajta. Leginkább a basszeros Balázs Bálint szokta elengedni magát, neki azonban jutott is egy kicsivel nagyobb tér. De a frontember Goldschmidt Gábor szinte beszorult az oszlopok, a mikrofonállvány és a pedáljai közé.

Viszont a zenekar figyelmességét dicséri, hogy ha rosszul is választották meg a szélirányt, de rengeteg szúnyogriasztós olajjal töltött fáklyát szurkáltak a földbe, és a koncert végére a kijárathoz vezető utat is fáklyákkal jelölték.

A PROGRAM

Valószínűleg a helyszín hozta, talán az, hogy az Amfiteatrumba többen nem jutottak el, de a program összeállításában, úgy fest, egy pillanatig nem volt kétséges, hogy a Floyd pompeii-i koncertjét ismét egy az egyben le kell nyomni (kivéve a Mademoiselle Nobs). Le is nyomták, le ám! Mivel a Pompeii-koncert a Floyd kezdeti anyagaiból szemezgetett (nyilván), azok pedig, enyhén szólva nem feltétlenül a közönségigényt célozták meg, az elmélyült effektezésnek, hangcsinálásnak ez a meghittebb környezet jót tett, valahogy befogadhatóbbá vált tőle a muzsika. Ez a közönségreakciókon is visszajött: az Amfiteatrumban valahogy élesebb volt a különbség a Pompeii-porgram, a The Dark Side of the Moon és az azt követő zenék fogadtatásának az intenzitása között. Itt, a Romkertben a fogadtatás egységesebb volt: a számok közben csendes közönség a számok végén rendre ovációban tört ki.

A Pompeii-program után a zenekar tartott egy rövid szünetet. Ahogy Goldschimdt Gábor fogalmazott: a szünet után következnek a slágerek. (Vélem, hogy nem csak én nem a Limbó hintó-ra vagy a Szóljon hangosan az ének-re gondoltam. :-) )

A koncert második része valóban egyfajta best of Pink Floyd volt, valamiért kínosan kikerülve a Waters-nélküli Floyd két lemezét, a Momentary Lapse of Reasen-t és a Division Bell-t. Igaz, van több olyan, még Waters-szal felvett lemez, Amiről nem szólt semmi. Viszont megszólalt a Welcome the Maschine, amit eddig még nem hallottam tőlük. Szólt dal a The Dark Side of the Moon-ról, a Wish You Were Here-ről, az Animals-ről, a A Saucerful of Secrets-ről, a The Piper At The Gates Of Dawn-ról, az Atom Heart Mother-ről. Ha jól figyeltem, az Ummagumma-ról és az Obscured by Clouds-ról nem szólalt meg dal. Vagyis egy nagyon szép keresztmetszetet kaptunk a Pink Floyd életművéből.

Minden, ami szólt, úgy szólt, ahogy annak szólnia kell, és ahogy szólt, azzal megerősítették, hogy ha az ember elmegy a koncertjükre, zenét hallgatni megy el, nem csupán egy más dalait profin előadó magyar együttest néz meg. Ez már leesett számomra az Amfiteatrumban tartott koncerten is, de ez a Romkertes buli csak még inkább megerősített ebben. Teljesen elfeledtem, hogy egy cover bandát hallgatok: ahogy már mondtam, Zenét hallgattam.

A zenészek közül egyszerűen nem tudok kit kiemelni, pedig Isten látja a lelkemet, próbálkozom veszettül. De tényleg mindnyájan nagyon jól játszottak. Amit ismét szóvá tennék, az a két háttérénekes hölgy, Garda Zsuzsa és Simon Edina teljesítménye. Nem véletlen, hogy a tagok bemutatásánál Garda Zsuzsa vastapsot kapott a The Great Gig In the Sky-ban nyújtott gyönyörű éneke okán. Most, ahogy ezeket a sorokat írom, betettem az eredeti szerzeményt, és rögtön utána meghallgattam a tegnapi koncerten felvett változatot, hogy összevessem a kettőt. A Pink Floydot lemezről hallgattam, tehát stúdióban felvett, kozmetikázott, szerkesztett változatról van szó, a Keep Floydingot pedig egy koncertfelvételről. Ha így vetem össze, akkor azt kell mondanom, a Keep Floydingnak és Garda Zsuzsának nem hogy semmi szégyenkeznivalója nincsen, de sokkal inkább rettentő büszkék lehetnek magukra. Itt meg tudsz nézni egy telefonnal felvett részletet a koncertből.  

A HANGULAT

Az volt. Nagyon volt. Elsősorban mert most is nagyon jól szerkesztették meg a dalok listáját. Másodsorban az is nagyon átjött, hogy valahogy felszabadultabban játszott a Keep Floyding, mint az Amfiteatrumban. Azzal, amit ott játszottak az égvilágon semmi baj nem volt. De a két koncertet összehasonlítva, és semmit nem tudva, mi más lehet a háttérben, olyan érzésem volt, hogy a zene minőségére nem ment ugyan, de az amfiteatrumi koncertre egyik kicsit rágörcsöltek. A frontember Goldschmidt Gábor itt, a Romkertben már kommunikált a közönséggel, sőt a végén bemutatta a tagokat is. Mi több, még ezt is hozzátette:
– És a szúnyogok!
Volt egy alkalom, amikor a basszusgitáros Balázs Bálint rossz futamba kezdett, a billentyűs, Segesdy Márton kijavította, és mindenki megtorpant egy pillanatra:
– Akkor a következő szám következik! – nevetett bele a basszeros a mikrofonba.
A koncert végén, még a ráadás előtt ugyanő:
Ha elég kitartóan tapsoltok, lehet, még eljátszunk valamit!
Kitartóan tapsoltunk. Játszottak még valamit. :-)
Szóval volt nagyon jó zene, volt elmélyült közönség, és volt felszabadult jókedv is. S volt vastaps is. Megérdemelten.

Szerelmetesfeleségtársamnak egyetlen problémája volt az estével. A koncert végén egy kicsit csalódottan mondta:
– Nem unják még a Comfortably Numb-ot? Ahelyett most már igazán lehetett volna a High Hopes!
Hosszú évek óta az a csengőhangja, nagyon várta, hogy meghallja: plamplam-pimpim-plömpöm...

Úgy gondolom az este minőségének és értékének a legkifejezőbb momentum az a mondat volt, amit közvetlenül a taps elültével hallottam magam mögül, miközben szedtük össze a holminkat a távozáshoz:
– Szerintem ez jobb volt mint az eredeti!
Jó, persze, túlzás, mert persze, de azért nem semmi mondat.
Most meg azon gondolkodom, hogy mennyire túlzás...

Hazafelé menet – abból kiindulva, hogy hihetetlenül hűségesek a fiúk a nagynagy előd zenéjéhez, de nem lehet azt mondani, hogy szolgaian csak eljátsszák a zenéjüket – hangosan gondolkodtam azon az Isten-kísértéssel felérő ötleten, vajon a Keep Floyding-nak nem jutott-e eszébe, hogy saját zenét alkossanak a Pink Floyd stílusában? Izgalmas lenne, úgy gondolom! Értem én, hogy mások a célok, csak megindult az agyam. Mert volt már hasonló a történelemben, talán elég ha a Genesis-Marillion vagy a Yes-The Flower Kings párhuzamokra gondolunk. De egy Eloy-Pink Floyd párhuzam teljesen kézenfekvő.

Utóirat

Ez itt a reklám helye!
Ugyan pontos dátumok még nincsenek, de a Keep Floyding még két koncertet tart idén nyáron a Romkertben, egyet júliusban, egyet augusztusban. Úgy ígérték, hogy immár elszakadnak a Pompeii témakörtől, és csemegéket hoznak ezekre az előadásokra.

S most, hogy írom ezeket a sorokat érkezett a hír, a Keep Floyding 2019. szeptember 19-én a Müpában  – a negyvenéves jubileumra való tekintettel – kompletten előadja a The Wall című Pink Floyd-albumot!

 

Keep Floyding, Pink Floyd, Aquincum

Képtár

  • Moha bácsi Keep Floyding-függő lett! kép 76012
  • Moha bácsi Keep Floyding-függő lett! kép 76013
  • Moha bácsi Keep Floyding-függő lett! kép 76014
  • Moha bácsi Keep Floyding-függő lett! kép 76015
 

 

Szólj hozzá!


A Monster Truck melegíti be a közönséget a Deep Purple előtt

A Monster Truck melegíti be a közönséget a Deep...

Érdemes december 9-én időben érkezni majd a Budapest Arénába annak, aki a Monster Truck örömzenélésének is részese szeretne lenni.
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Az orosz kultúra lovagja: interjú Emelianov Anatolijjal, a Royal Moscow Balett alapítójával

A kitartás személyes megtestesítője, akit az orosz kultúrához való hozzájárulásért lovaggá is ütöttek, balett-táncosként kezdte. A hattyúk tava című balettelőadását 2019-ben két alkalommal is láthatja a magyar közönség.

Elkészült az LGT egykori gitárosáról szóló zenés dokumentumfilm

Elkészült az a zenés dokumentumfilm, amely Barta Tamásról, az LGT egykori gitárosáról szól. A Siess haza, vár a mama című alkotást, amelyet Hajdu Eszter rendezett, szeptember 21-én, szombaton este mutatják be a fővárosi MagyaRock Hírességek Csarnokában a RaM Colosseumban.

Nem Rammstein-koncert volt, hanem műszaki hiba

Az Index olvasói jelezték a portálnak, hogy a Rammstein egyik számától zengett kedd hajnalban a majdnem kész Puskás Stadion környéke.
Koncert.hu már a mobilodon is!
Koncert.hu Android alkalmazás Koncert.hu iPhone alkalmazás
Új koncertek