Egyetlen rádióállomás, alig néhány televíziós műsor, nehezen beszerezhető lemezek és hangszerek, nyugati adókról ellesett dalok, engedélyek, útlevelek és cenzúra. A szocialista Magyarország könnyűzenéjének történetét természetesen el lehet mesélni lemezekkel, slágerlistákkal, koncertdátumokkal és zenekari tagcserékkel. A Húrokon írt történelem azonban más módszert választ: azok emlékeiből próbálja összerakni, akik benne éltek.
Ez azért több egyszerű visszaemlékezésnél, mert egy ember emlékezete óhatatlanul személyes. Hatvanegy emberé viszont már hálózatot alkot. Amit az egyik szereplő pályája döntő pillanataként őriz, ugyanaz az esemény egy másik történetben esetleg mellékszálként bukkan fel. Valaki számára egy klub a karrier kezdetét jelentette, másnak egy átlagos fellépőhelyet; ugyanazt a kultúrpolitikát egyikük közvetlen tiltásként, másikuk állandó alkudozásként, megint más egyszerűen a szakma mindennapi működéseként élhette meg.
Közben meg újra és újra felbukkannak ugyanazok a díszletek: a házilag fabrikált hangszerek, a nyugati rádióadások, a hallás után megtanult számok és fonetikusan lejegyzett angol dalszövegek, a ritkaságszámba menő külföldi lemezek, a híres klubok és művelődési házak, a fellépési engedélyek, az útlevél, a cenzúra és a támogatott, tűrt vagy tiltott lét különböző változatai.
A Szabó László producer és interjúkészítő, valamint Huszár Márta kreatív producer és produkciós vezető irányításával létrejött Húrokon írt történelem ezért kezdettől fogva oral history vállalkozás. A sok száz órányi forgatásból videók, podcastok és televíziós műsorok születtek, a teljes sorozat pedig hatvanegy életútinterjút fog össze. A könyv ennek az anyagnak nem egyszerűen nyomtatott változata: az olvasás lehetőséget ad arra is, hogy az egymástól távolabb eső történeteket összekapcsoljuk.
Charlie, Csepregi Éva, Dolly, Korda György, Kovács Kati, Nagy Feró, Németh Alajos „Lojzi”, Schuster Lóránt, Szikora Róbert, Szűcs Judith, Tátrai Tibor vagy Vikidál Gyula nem ugyanonnan indult, nem ugyanazt a zenét játszotta, és nem ugyanúgy találkozott a korszak lehetőségeivel és korlátaival. Éppen ezért érdekes, amikor történeteik mégis ugyanazokon a pontokon futnak össze.
A Húrokon írt történelem nem a könyvvel kezdődött. A projekt alapját a magyar könnyűzene meghatározó szereplőivel készült hosszú, személyes életútinterjúk adják, amelyekből televíziós epizódok és online videók is készültek.
Az M5 szombatonként sugározza a sorozat epizódjait, ezek azonban csak töredékét tudják megmutatni a felvett beszélgetéseknek. A teljes, vágatlan életútinterjúk a projekt YouTube-csatornáján érhetők el, a Húrokon írt történelem honlapján pedig egy helyen böngészhetők. A legfrissebb beszélgetések között jelenleg Littvay Imre, Georgios Tzortzoglou – Jorgosz és Balázs Klári életútinterjúja is megtalálható.
A kötetből nem valamiféle egységes, utólag kisimított rocktörténet bontakozik ki – sokkal inkább egy olyan Magyarország, amelyre mindenki egy kicsit másképpen emlékszik.És talán éppen ez az oral history egyik legfontosabb tulajdonsága. Az emlékezet nem jegyzőkönyv: válogat, hangsúlyoz, elfelejt, más jelentőséget tulajdonít ugyanannak az eseménynek húsz, harminc vagy ötven év elteltével. Ha azonban sok ilyen személyes emléket egymás mellé teszünk, nem feltétlenül egyetlen „igaz történetet” kapunk. Valami mást kapunk: képet arról, hogyan él tovább egy korszak azokban, akik átélték.
Ezért a Húrokon írt történelem nemcsak arról mesél, hogyan lett valakiből énekes, gitáros vagy rocksztár. Arról is, hogyan nőtt fel, tanult meg zenélni, próbált érvényesülni és kereste a saját szabadságát több egymást követő nemzedék ugyanabban az országban. Hatvanegy ember a saját életéről beszél. De mire a történeteik egymás mellé kerülnek, már Magyarországról folyik a szó.
Húrokon írt történelem
Szerkesztő: Póla Gergely
Kiadó: Ypsylon Média Kft.
Megjelenés: 2026. október 1.
Terjedelem: 1647 oldal, három kötetben
Kötés: keménytáblás
Méret: 240 × 170 mm
Interjúalanyok száma: 61
Bolti ár: 14 990 Ft
Szólj hozzá!