Ma már talán nem szorul különösebb magyarázatra, mi az, ki az az R.E.M., de amikor a zenekar 1980-ban megalakult a georgiai Athensben, még korántsem volt egyértelmű, hogy Michael Stipe, Peter Buck, Mike Mills és Bill Berry néhány évvel később az amerikai alternatív rock egyik legfontosabb zenekarává válik.
Maga a név sem valamiféle gondosan kidolgozott koncepció eredménye volt. Az R.E.M. az alvás egyik szakaszát jelölő rapid eye movement rövidítéseként ismert, de a zenekar nem azért választotta, mert az álmokra akart utalni. Peter Buck egy 1984-es interjúban úgy emlékezett, hogy miután több – esetenként jóval nehezebben vállalható – névvel is játszottak, az R.E.M. egyszerűen előkerült a szótárból. Azért tetszett nekik, mert nem skatulyázta be őket, mert akkor még ők maguk sem tudták pontosan, milyen zenekarrá akarnak válni.
Végül 31 évig működtek ezen a néven. Az R.E.M. 2011-ben oszlott fel, a Reveal pedig már a történetük második felében, 2001 májusában jelent meg. Ez volt a tizenkettedik stúdióalbumuk, és a második olyan lemezük, amelyen már nem játszott az 1997-ben távozott alapító dobos, Bill Berry. Az album az 1998-as, erősen kísérletező Up után született, és valamivel könnyedebb, napfényesebb hangulatot hozott. Mike Mills az új kiadáshoz visszatekintve úgy fogalmazott: eredetileg nem terveztek „vidám nyári lemezt”, mégis az lett belőle. Michael Stipe pedig arra emlékezett, hogy a hideg Dublinból a napfényes tengerpartra érkezve fejezte be az albumot, többek között a Disappear, az I've Been High és az Imitation of Life dalaival. A címnek egyébként a lemezen belül is megvan a forrása: a Reveal ötlete Bertis Downstól, a zenekar régi tanácsadójától és menedzsmentjének meghatározó alakjától származott, és az I've Been High egyik sorára utal.
A lemez fogadtatása nem volt egyöntetűen pozitív, kereskedelmileg azonban aligha lehetett kudarcnak nevezni. Nagy-Britanniában egyenesen az albumlista első helyén nyitott, és öt hetet töltött a Top 10-ben; az Egyesült Államokban a Billboard 200 hatodik helyéig jutott. Vagyis a 25. évfordulós újrakiadás nem valamiféle utólagos kísérlet egy elfeledett lemez megmentésére, hanem az R.E.M. történetének egy sajátos korszakát veszi elő újra.
És éppen itt válik fontossá Párizs. A Reveal megjelenését ugyanis a korábbi R.E.M.-lemezekkel ellentétben nem követte hagyományos turné. A zenekar Scott McCaughey gitárossal, Ken Stringfellow billentyűssel és Joey Waronker dobossal kiegészülve mindössze néhány promóciós koncertet adott. Ezek egyike volt a Radio France számára 2001. május 7-én Párizsban rögzített fellépés – néhány nappal az album megjelenése előtt. Emiatt ebből az időszakból viszonylag kevés koncertdokumentum maradt fenn. Most ezt a felvételt adják ki először teljes egészében The Black Sessions Revealed címmel.

A 17 dalos koncerten az akkor még vadonatúj Reveal számai – köztük az Imitation of Life, a The Lifting és az I've Been High – keverednek az R.E.M. addigi történetének olyan dalaival, mint a The One I Love, a Losing My Religion, a Man on the Moon vagy a So. Central Rain.
Peter Buck szerint azért is érdekes a felvétel, mert sok olyan dal hallható rajta, amelyet később ritkán játszottak élőben. Tulajdonképpen pillanatfelvétel arról, hogyan próbálta ki a zenekar színpadon a Reveal dalait akkor, amikor azok még egészen újak voltak.
A november 20-án érkező jubileumi kiadás 2CD+Blu-ray változatán az eredeti album és a párizsi koncert egyaránt helyet kap. A Blu-ray nagy felbontású és 5.1-es térhatású hanggal tartalmazza a Revealt, valamint három korabeli videoklipet és az album eredeti promóciós filmjét. A csomag újragondolt borítót és egy 32 oldalas keményfedeles könyvet is kapott archív fotókkal, Birgit Fuss új kísérőszövegével, valamint Stipe, Buck és Mills visszaemlékezéseivel. A The Black Sessions Revealed külön, dupla 180 grammos vinylen is megjelenik, miközben az eredeti tizenkét számos Reveal ugyancsak kap új vinylkiadást.
Az évfordulós kiadás egyelőre nem jár együtt az R.E.M. színpadi visszatérésével: a 2011-ben feloszlott zenekar nem jelentett be koncertet vagy turnét. Pedig jó lenne.


























Szólj hozzá!