A csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben került fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára. A nemzeti jegyzékre a dokumentációt a Hagyományok Háza készítette elő, a reprezentatív listára történő felterjesztés koordinátora a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága volt.
A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig a ma napig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. A magyar néptáncok korábban generációról generációra hagyományozódtak, megfigyelés, gyakorlás során a táncmulatságokon, bálokban adódtak át, később a polgárosodás hatására a tánciskolák is a tanulás alkalmait jelentették.
A hagyomány továbbörökítői ma amatőr és hivatásos táncosok. Az alap- és középfokú művészeti oktatási intézményekben való néptánctanítás, oktatás, az egyetemi táncpedagógus-képzés, a táncházak, tánctáborok és -versenyek, a tánckurzusok és gyűjtések, a hagyományőrző és amatőr együttesek, a modern média felületeinek használata biztos talaját adják a csárdás jövőbeli továbbélésének.
Itt is lehet tanulni, táncolni (a csatolt esemény alkalmával pedignézni és hallgatni) :
csárdás, UNESCO
Szólj hozzá!