Az 1000 fős reprezentatív lakossági felmérés eredményei:
- A 18-60 éves magyar lakosság 70%-a hallgat naponta zenét. A 18-29 éves korosztálynál ez az arány 86%. A 18-29 évesek 52%-a hallgat zenét tudatosan, aktívan (48% háttértevékenységként).
- A zenehallgatás legfőbb eszköze az okostelefon és a tablet. A megkérdezettek 76%-a használ mobileszközöket rendszeres zenehallgatásra. Ugyanez az érték a 18-29 éves korcsoportnál 94%.
- A legfontosabb naponta használt zeneforrás a rádió, bár a dominanciája gyengült (a napi rádióhallgatás aránya: 2020: 68% ↔ 2022: 49%) a zenei streaming szolgáltatások erősödésével. A rádiós tartalomfogyasztás kevésbé csökkent, mint amennyire a rádiókészülék mint eszköz visszaszorult (2020: 57% ↔ 2022: 35%).
- A ProArt Zeneipari Jelentés lakossági felmérésében megkérdezettek 33,5%-a használja a tévékészüléket rendszeres zenehallgatásra, közülük 70% internetről hallgat rajta zenét, 35% zenés tévécsatornát néz.
- Berobbantak az előfizetéses zenei streaming szolgáltatások: a napi rendszerességű használat közel megduplázódott (2020: 15% ↔ 2022: 27,3%)
- A felmérés szerint az uralkodó zenei streaming szolgáltató a Spotify: a streaming használók közel fele használja. A svéd szolgáltatót követi a YouTube/YouTube Music (a zenét streamelők szintén közel fele használja), valamint a tovább erősödött Apple Music. Egyre nagyobb a fizetős streaming használat aránya: 2020: 48,6% ↔ 2022: 62,6%. A családi csomagok aránya duplázódott, amíg az egyéni előfizetések is stabilak.
A zenész-szakmai kérdőív jelentősebb eredményei:
- 2021 három legfontosabb történése a zeneiparban a zenészek szerint a Covidhoz köthető korlátozások, azok feloldása, illetve az egzisztenciális és egyéb nehézségek, amely rámutat a Covid okozta hosszabb távú utóhatásokra.
- A zenészek úgy érzik, hiába hozott növekedést 2021, még 2019-at sem értük el. A válaszadók átlag 47%-os bevételnövekedésről számoltak be, ám 65%-uk mégis úgy véli, rosszabb év volt a 2021-es, mint a Covid előtti 2019-es.
- A ProArt Zeneipari Jelentés legaktuálisabb kérdésköre a 2022. nyár végi KATA törvénymódosítás hatását vizsgálta a zenészek jövedelmi viszonyaira. A zenészek 35%-a nyilatkozott úgy, hogy a KATA-törvény módosítása előtt élt ezzel az adózási formával zenei tevékenysége során. Többségük más adónemet vagy foglalkoztatási formát választott a KATA 2022. nyár végi módosítása után. A válaszadók 67%-a nyilatkozott úgy, hogy a törvénymódosítás súlyosan rontotta a helyzetét, míg további 15% szerint kis mértékben rontotta. A válaszadó zenészek maradék 18%-a szerint semmilyen hatása nem volt, illetve akár javította is jövedelmi helyzetét. A véleményt formálók jelentős része a KATA törvény módosításának hatását jövedelmi helyzetén és jogi státuszán is érzékelte, többségük negatívan értékeli.
Szólj hozzá!