A magyar alkotók szellemi tulajdonának védelme jelenleg úgy működik, mint egy fordított szabály: a szerzői jogi törvény szerint alapvetően az alkotóknak kell aktívan jelezniük (például a weboldalukon egy digitális jelzéssel), ha tiltják, hogy műveiket az MI felhasználja a tanuláshoz. Ugyanakkor az EU AI Act – a világ első AI szabálykönyve, az úgynevezett MI-rendeletet – segít ebben: kötelezi a nagy AI-fejlesztő cégeket, hogy tisztességesen dokumentálják, milyen jogvédett tartalmakat használtak fel, ami lehetővé teszi a szerzők számára, hogy ellenőrizzék jogaikat.
2024. március 21-én történelmet írtak a zeneipar szívében, Tennessee államban. A kormányzó aláírta az Ensuring Likeness, Voice and Image Security Act (A Képmás, a Hang és a Kép Biztonságának Biztosításáról Szóló Törvény) nevű jogszabályt, ami a mozaikszó és a legenda szellemiségének okán a köztudatba Elvis-törvényként vonult be.
Elvis Presley halála után, az 1970-es évek végén a hagyaték kezelőinek ugyanis komoly jogi harcokat kellett vívniuk, hogy megvédjék az énekes nevét és képmását a jogosulatlan kereskedelmi felhasználástól. Az új törvény szimbolikusan továbbviszi ezt a küzdelmet: a zenei legendák perszónáját a digitális korban is védelem illeti.
A Tennessee-ben a jogszabály 2024. július 1-je óta érvényes, és célja, hogy tulajdonjogi védelem alá helyezze az előadóművészek hangját, ezzel megakadályozva, hogy az MI-rendszerek engedély nélkül klónozzanak hangmintákat.
De miért csak Tennessee?
Az Elvis-törvény csak egy szelete annak a globális jogi hullámnak, amelyet a mesterséges intelligencia indított el, hiszen világszerte számos per van folyamatban; ezek zöme a nagy technológiai cégek ellen irányul, mint például az OpenAI vagy a Meta, legfőképpen a szerzői joggal védett művek (könyvek, cikkek, művészeti alkotások) engedély nélküli felhasználása miatt a betanítási adatbázisokban. Miközben a szerzők, képzőművészek és kiadók világszerte keresik az igazukat, az USA többi állama látszólag kivár Tennessee úttörő lépése után, de ennek oka nem a közöny: a legtöbb állam a Szövetségi Kongresszus egységes, országos szabályozására (mint például a NO FAKES Act-re) vár, hogy elkerüljék az 50 különböző állami törvény által okozott bonyolult "patchwork takarót", emellett olyan kulcsfontosságú államok, mint Kalifornia és New York már eleve rendelkeznek erős személyiségi jogi törvényekkel, amelyek a perszóna eltulajdonításával szemben már most is részleges védelmet nyújtanak.
Az Elvis-törvény újdonsága abban rejlik, hogy megszünteti a jogi különbséget a géppel generált és az emberi imitáció között, ha az a fogyasztók félrevezetésére alkalmas. A jogszabály explicit módon védi a művészeket a hangjuk szimulációja ellen is.
Ez a passzus egy régi jogi vita szellemét idézi:
- A Bette Midler-precedens
Az 1980-as években az énekesnő pert indított a Ford ellen, mert miután visszautasította a reklámajánlatot, a cég felbérelt egy hanghasonmást a dalainak feléneklésére. A bíróság akkor Midlernek adott igazat, kijelentve, hogy a hang egy személy identitásának része, és azt nem lehet kereskedelmi célra felhasználni anélkül, hogy a fogyasztókat ne vezesse félre.
Az Elvis-törvény ezt az elvet emelte törvényi szintre, és kiterjesztette a digitális klónokra is, amelynek az első nagy tesztje a Johnny Cash vs. Coca-Cola per lesz.
Johnny Cash hagyatékának kezelői 2025 novemberében indítottak pert a Coca-Cola ellen.
A vád szerint a cég engedély nélkül használt egy hanghasonmást egy reklámkampányban, szándékosan utánozva Cash jellegzetes hangját. A hagyaték kifejezetten az ELVIS Act megsértésére hivatkozva kért kártérítést és a reklám azonnali leállítását. Ez az ügy lesz az első, amely megmutatja, mennyire szigorúan értelmezik a bíróságok a törvényt a hanghasonmások kereskedelmi célú felhasználásánál.
Az inkriminált reklámfilm egyelőre elérhető a videómegosztón:
Felmerül a kérdés: mi a helyzet azokkal, akik Michael Jackson, Elvis vagy más elhunyt sztár hasonmásaként járják a világot és fellépnek a színpadon? Szükségük van engedélyre a hagyatéktól?
A jog különbséget tesz:
-
Színpadi előadás (tiszteletadás)
Ezek az előadások általában a szólásszabadság és művészi kifejezés védelme alá esnek. Mivel a közönség tisztában van vele, hogy nem az eredeti művészt látja, a hasonmásnak nem kell engedélyt kérnie a hagyatéktól a megjelenésre és az imitációra. -
Kereskedelmi felhasználás (reklám és áru)
Ha a hasonmás a hangját vagy képmását arra használják, hogy más terméket reklámozzanak vagy hivatalos védjegyeket (pl. az eredeti album borítóját) használják a merchandise termékekhez, ott már jogosulatlan kereskedelmi célú felhasználásról beszélhetünk. Itt sérülhet a védjegy- és a személyiségi jog, ami ellen a hagyaték jogi lépéseket tesz.
Az Elvis-törvény (ELVIS Act) egyértelmű üzenetet küld: a művészek identitása, a hangjukkal együtt, védett kereskedelmi érték. Ez a törvény mérföldkőnek számít, mivel először tesz kísérletet arra, hogy átfogóan rendezze a zeneipar legégetőbb jogi kihívását a mesterséges intelligencia korában.
Az írásunkat ezen cikk inspirálta.
MI, AI, mesterséges intelligencia, Elvis törvény, USA, jogi szabályozás
Szólj hozzá!