Szörényi Levente egy rádióműsorban (sajnos, az archívum keresője nem igazán működik) azt mesélte el a hallgatóknak, hogy annak idején a Jézus Krisztus Szupersztár sikere láttán gondolkodtak el Bródy Jánossal azon, hogy valami hasonlót kellene csinálni, csak "magyarban"... A gondolatot nem követte azonnal tett, mert mintegy tíz évet kellett várni a bemutatóra – de úgy gondoljuk, megérte: a rockopera dallamait korosztálytól függetlenül fújja ma is mindenki, legutóbb Deák Bill Gyula 70. szülinapi koncertjén lelkesedett érte a közönség torkaszakadtából. (Bill kapitány Torda szerepét alakította az ősdemutatón.)
Az eredeti szereposztás parádés volt. Olyan nevek szerepeltek benne, mint Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó,Balázs Péter, Balázsovits Lajos, a zenészek csapatát pedig a fent említetten kívül Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró és Victor Máté erősítették. Érdekessége volt ennek a változatnak, hogy István szerepét ugyan Pelsőczy László alakította, a "magyar hangja" viszont Varga Miklós volt. A cikk elején emlegetett műsorban Varga Miklós is megszólalt, aki elmesélte, noha annak idején kicsit fájt neki ez a dolog, szerette láthatatlan szerepét (amiből később nagyon is látható lett, mert 2013-ban és 2015-ben ő volt István teljes egészében), mi több, a párosukra égi áldás is szállt: a bemutató tapsrendjében kéz a kézben álltak Pelsőczyvel, amikor rájuk szállt a fináléban kiengedett fehér galambsereg egyik madara.
Volt még egy különlegessége ennek a változatnak: mindkét alkotó megjelent a színen, velük, a fiatal és az öreg regös énekével indult a darab – Szörényi a rádióinterjú során viccesen hozzátette: Bródyt ma már nem kell kisminkelni az öreg szerepéhez :)
A jubileumi előadás fontosságát az is hangsúlyozza, hogy a szerzőpáros ismét megjelenik majd a színen.
Szintén az alapítvány tervei között szerepel két másik sikeres Szörényi-Bródy színpadi mű, a hasonló korszakban játszódó Kőműves Kelemen és a Fehér Anna közös bemutatása egyestés színházi előadás keretében. A Szörényi-zeneműveket Gyöngyösi Levente zeneszerző kottásítja és rendszerezi, Kiss Eszter Veronika zenetörténész pedig Szörényi és Erkel Ferenc életútját hasonlítja össze jövő hétfőn a Magyar Művészeti Akadémiára szervezett előadásán.
Az István, a király fontos darabja Szörényi Levente zenei örökségének. Azért merünk szót ejteni egy ma nagyon is élő művész örökségéről, mert tegnap jelentették be, hogy "Második idő" néven ezentúl külön alapítvány gondozza Szörényi Levente majdani hagyatékát. A tagok kizárólag a családi körből kerültek be. Fő tevékenységük a zenés művek rendszerezése, de foglalkoznak Szörényi Levente könyveivel, rajzaival, szimbólumrendszerével, pilisi ásatásaival is. A terveikben hangsúlyos szerepet kap a rockopera.
Az István, a királyból, amely a Nemzeti Alaptanterv része, például versenyt írnak majd ki a Kárpát-medence magyar nyelvű általános iskoláiban tanulók számára. A résztvevő iskoláknak a darab egy-egy húszperces részletét kell előadnia, majd a YouTube-ra feltöltenie. A verseny arca Feke Pál (István, Koppány, Laborc, Torda) lesz.
„A tervek szerint jövő májusban, a gyereknapon az egy-egy rész győztes iskolái előadják a teljes darabot, és később a Kossuth téren is bemutatnák ezt. A mű szólistái egy best of-előadás keretében augusztus 20-án az Akadémia épülete előtt, vagy a Sportarénában is fellépnének” – ismertette az elgondolásokat Rosta Mária producer.
Azt is elárulta, hogy az Arénában megtekinthető István, a király rockopera alapján Jankovics Marcell néhány év múlva egészestés animációs filmet is készít, de operaházi feldolgozásra is készülnek belőle operaénekkel és klasszikus zenekarral. A bemutatóra előre láthatólag 2020-ban kerülhet sor.
Addig is itt lesz nekünk az István a király december 17-én az Arénában. Az előadáson közreműködik Feke Pál, Vadkerti Imre, Szomor György, Szemenyei János,Tóth Gabi, Éder Enikő és László Boldizsár.
No és természetesen Szörényi Levente és Bródy János!
Szörényi Levente, alapítvány, életmű, István, a király, rockopera, Aréna
Szólj hozzá!