Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követő 70 évig él. Magyarországon 2024. január 1-jétől így közkinccsé válnak az 1953-ban elhunyt alkotók művei is. Ezek között Szép Ernő művei, például a Lila ákác, az Emberszag, az Egyszeri királyfi című regényei. Német Andor írásai, például a Veronika tükre, A sárga kimonó vagy a József Attila és kora című művei - olvasható a közleményben. Emellett szintén szabadon felhasználhatóvá válnak a kubizmus alapítójaként is ismert Albert Glezies alkotásai, és Berény Róbert plakátjai vagy a sokáig elveszettnek hitt, Alvó nő fekete vázával című festménye. Na, melyik filmben bukkant fel?

Ami a mi szempontunkból igaztán fontos: közkinccsé válik Kálmán Imre Csárdáskirálynő, A cigányprímás, valamint a Marica grófnő című operettje, valamint Django Reinhardt, Hank Williams és Szergej Szergejevics Prokofjev önállóan szerzett művei is.

Na de ki az a Django?

Fontos megjegyezni, hogy e szerzők műveinek egyes előadásai, vagy az azokról készült hangfelvételek fölött az előadók, illetve a hangfelvétel-előállítók jogai még fennállhatnak - emlékeztetnek az összegzésben.

A fotón a "Csárdáskirálynő" című operettfilm felvétele, Anna Moffo és Latinovits Zoltán, hátrább Németh Sándor (rendező: Szinetár Miklós).