A kérdőívvel a magyarországi könnyűzenei tanulás és gyakorlás helyzetét, lehetőségeit kívánta felmérni a három szervezet. A kérdésekre 527 személy válaszolt, közülük olyanok, akik könnyűzenét tanítanak, tanulnak, tanulni fognak, tanultak – de már nem tanulnak, illetve zenészek.
A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, hogy miért tanulnak az emberek zenét. A sokfajta választ négy kategóriára osztották: élményt okoz, közösséget épít, fejlődéssel jár, és egyszerűen csak szereti a zenét. Arra a kérdésre, hogy miért jó azoknak, akik tudnak könnyűzenét hangszeren játszani, 368 féle válasz érkezett. A legtöbben azt írták, hogy a zenét tanuló emberek boldogabbak, felszabadultabbak, kiegyensúlyozottabbak, nyitottak és kreatívak.
Ha már ennyire boldog mindenki, ennyi pozitív hatása van a zenének, Andrásik Remo, a Hangszeresek Országos Szövetségének (Hanosz) főtitkára azt is közölte, hogy a kormány támogatásával rocksulik nyílnak majd országszerte. Mint kifejtette, mivel rendszerezni kell az alapszintű tudást, egy hét szintet magában foglaló tananyag létrehozása van napirenden (a hetedik te magad légy...). Az Öröm a zene Tehetségpontok koncepciója a hobbitól egészen a zenei életpálya kiépítéséig terjed.
Kitért arra, hogy a tervezési szakaszban lévő program tíz vidéki kreatív házról és egy budapesti könnyűzenei központról (Zichy kastély – Demeter Szilárd...?) szólt. A debreceni, a ceglédi és a budapesti rocksuli, illetve a tatai Peron tehetségközpont már jelezte együttműködését.
Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója felidézte a konferencián, hogy a könnyűzenei oktatás alprogram 2016 végén indult a Hangfoglalón belül, és azokra a kutatásokra épült, amelyek megállapították:
a zenét tanuló gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, a zenekarban játszók szociálisan érzékenyebbek lesznek társaiknál és a zenélőkből kerül ki a tudatos zenei vásárlók köre is.
Szólj hozzá!